A szegényóvodások a Mikuláshoz mentek

Megy a pesti szegényóvoda Nagykarácsonyba, a Mikuláshoz. Ezt nézzétek, kiáltja a buszon a dadus néni, ez itt a Duna, most átkelünk rajta, de ne féljetek, senki nem esik le a hídról. És bátorításként énekelni kezd. Zeng a busz, az első pesti szegényóvodába jelenleg harminchat kisgyerek jár. Egyharmaduk erdélyi. Erdélyi magyar utcai árusok gyermekei, akiknek már a szülei, sőt a nagyszülei is utcai árusok voltak, itt, Magyarországon, s mivel nem jártak se óvodába, se iskolába, nagy részük analfabéta vagy funkcionális analfabéta maradt, pont úgy, ahogy a nem erdélyi szegényóvodások szülei.

A szegényóvodában a gyerekek őszinték. Ha egy középső csoportos kislány azt magyarázza, hogy„anya holnap befizeti a villanyt, és attól fogva a falat nézzük”, akkor a sokat tapasztalt óvónéni visszakérdez: miért fogjátok nézni a falat? „Hát, tudod, anyának nem lesz pénze ennivalóra.” És ha másnap az egészen aprócska termetű középső csoportos kislány négyszer vesz a levesből, a másodikból pedig háromszor, mert előre akarja megenni a vacsorát meg a reggelit, akkor a szegényóvoda vezetője nem szól rá, csak visszakérdez: Anya kifizette a villanyt? És tegnap mit vacsoráztatok? „Hát, tudod, már semmit, mondja nagy komolyan a szegényóvodás, mert anyának össze kellett raknia a pénzt a villanyra.”

Ilyenkor az óvoda vezetője felsóhajt, és adomány élelmiszerből naponta csomagot állít össze az anyukának és a két kisgyereknek – egy teljes hónapon át.

A szegényóvoda, mely a Dankó utca 11-ben található, Európa egyik legkülönösebb intézménye. 2004 szeptemberében nyitották meg nélkülöző, alultáplált, éhező, lakcím nélküli kisgyerekeknek. Olyanoknak, akik a szüleikkel együtt pincében húzták meg magukat. Vagy bontásra ítélt önkormányzati lakásban. Esetleg hetek óta egy kivénhedt személygépkocsiban éltek, köztéren… vagy ágyrajárók. A mostaniak között is vannak ágyrajárók, ami azt jelenti, hogy a család egy vagy két ágyat bérel egy szobában, amiért naponta kell fizetniük, de mert a szobában sok az ágy, így sok az idegen is. Vagy van albérletük, de a villanyt, a fűtést már nem tudják fizetni. Vagy utcára, köztérre vannak bejelentve. Az áll a lakcímkártyájukon, hogy: Budapest, VIII. kerület. Vagy van albérletük, de lakcímük nincs, ha pedig nincs lakcím, akkor a kisgyerekek nem juthatnak hozzá alapvető ellátásokhoz.

Ez egy olyan óvoda, amelyre fölfigyelt a nagyvilág is. Az UNICEF, vagyis a világ legnagyobb gyermekvédelmi szervezete 2006-ban jószolgálati nagykövetet küldött a Dankó utca 11-be. A Brit Birodalom Lovagját, Sir Roger Moore-t, a híres színészt, akiből úgy lett jószolgálati nagykövet, hogy elborzadt a gyermeki kiszolgáltatottságon és nyomoron, amit a harmadik világban tapasztalt. A magyarországi szegényóvoda is szükségből nyílt. Akkoriban a magyar hajléktalan kisgyerekek száma elérte az ezret. Azóta több mint tíz év telt el, a Brit Birodalom Lovagja, Sir Roger Moore meghalt, a magyar szegényóvodára meg még mindig szükség van. Itt ugyanis minden ingyenes, ide nem kell behozni tisztasági csomagot, papírzsebkendőt, váltóruhát, almát, pénzt… A szülőknek úgyse volna miből. Jó részük alkalmi munkából él, ha pedig rendes munkához jutnak, a munkaadó gyakran feketén alkalmazza őket; a szegényóvodások szülei nem mernek reklamálni. Még a hivataloktól is félnek, azt mondják, ott sem bánnak velük jól, nem magyarázzák el a hivatalos szöveget, gyakran megszégyenülnek.

A szegényóvodások kétharmada vidéki magyar. A legelmaradottabb régiókból jönnek. Pár nap, és René, az óvodás megy vissza az anyukájával Vilmányba, az ottani nyolckerbe, és nemsokára az erdélyi, a Kovászna megyei, a sepsiszentgyörgyi kisgyerekek is útra kelnek, mert ilyenkor még megfizethető a közösségi autó, s majd csak február elején jönnek vissza, amikor már olcsóbb a visszaút. A erdélyi óvodások magyarul beszélő erdélyi magyar cigányok, akik normál óvodába is járhatnának Magyarországon, de ahhoz kellene valamilyen magyar dokumentum, tartózkodási engedély, lakcím vagy TB-kártya. Enélkül marad az utca, vagy a szegényóvoda. A szegényóvodában az a jó, hogy meleg van, van mit enni, és még angolul és lovári nyelven is tanulhatnak a kisgyerekek. Van logopédusuk, fejlesztő pedagógusuk…

És ha egy szegényóvodás a Dankó utcában több napig nem jelenik meg, és a szülő telefonja sem működik, akkor az óvónéni elindul az utolsó lakcímre, hogy megtudja, miben segíthetnének.

Most jó. Megy a szegényóvoda, Mikulásfalvára, Nagykarácsonyba. A busz roppantul elegáns, mintha gazdagok utaznának rajta. A kisgyerekeket az üléseken becsatolják, Nagykarácsonyban kicsatolják, és már kezdődhet is a nagy Mikulás-kaland. Előbb fölmásznak a Mikulás hintójára, ott a hintón az egész pesti szegényóvoda!, aztán egy manónak öltözött termetes asszonyság a karámhoz vezeti őket, a rénszarvasokhoz. Sajnos Rudolf, a híres nagykarácsonyi rénszarvas már annyira lesoványodott, hogy körutazásra kellett vinni, véglegesre. A manónak öltözött jólelkű néni szakajtót tart a kezében, abban almagerezdek, nyújtja a szegényóvodásoknak, azok meg hamm, rögtön bekapják. A néni nevet, és arról beszél, az almát a rénszarvasok is szeretik, etessék meg őket. Aztán lehet szaladni a szalmabálákból épített labirintusba, aztán fogadja őket a híres Mikulás.

Sajnos a régi Mikulás, aki két évvel ezelőtt volt, infarktust kapott, pedig neki minden gyerekbánatot el lehetett mondani, és a szakállát is meg lehetett simogatni.

Még szerencse, hogy a mostani Mikulásnak is fehér a szakálla, és ad egy kis csomagot. És az is nagyon jó, hogy ebéd várja a szegényóvodásokat, rántott hús rizzsel, almaital, egy szem szaloncukor. Csak néz a konyhás néni, milyen fegyelmezettek, hogy úgy kezdik az ebédet, hogy asztali áldást mondanak először magyarul, azután lovári nyelven. Ebéd után meg jöhet a játszóház az ugrálóvárral, ahol a szegényóvodásokat jólelkű helyi manó asszonyok segítik.

***

A szegényóvoda, a Wesley december 6-án 16 órakor a Dankó utca 11-ben jótékonysági délutánt tart, melyen az óvodások is föllépnek, meg Stefano, Balogh Guszti, Emilió. Mindenkit szívesen látnak.

A szegényóvodások a 24.hu támogatásával jutottak el Nagykarácsonyba.