Belföld

Bárándy: Én egy embert védek, aki az elsőfokú ítélet szerint terrorcselekményt követett el

A Fidesz baloldali összeesküvést sejt amögött, hogy egy volt miniszter látja el Ahmed H. védelmét. Bárándy Péter azt mondja: nem érdeklik a vádak, kapott egy megbízást, amit elvállalt.

Csütörtökön a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte azt az elsőfokú döntést, amely terrorcselekmény miatt tíz év fegyházra ítélte a szír Ahmed H-t, aki jelen volt 2015. szeptember 16-án a röszkei határátkelőnél, amikor a menedékkérők áttörték a határt. A terrorcselekmény vádját arra alapozták, hogy a férfi egy megafonba beszélt, a vád szerint ultimátumot intézett a rendőrökhöz, és feléjük dobott három tárgyat. A másodfokon eljáró bíróság viszont megállapította, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalakor csak a bizonyítékok egy részét vették figyelembe, és nem indokolták meg, miért épp azokat fogadták el, más bizonyítékokat pedig miért nem.

A másodfokú tárgyalás előtt bízták meg Ahmed H. védelmével Bárándy Pétert, aki igazságügyi miniszter volt Medgyessy Péter kormányában, 2002 és 2004 közt. Ezen felbuzdulva a Fidesz – amely nagy erőkkel igyekszik, hogy párhuzamot vonjon a migráció és a terrorizmus között – egy „terrorista” védelmére szervezett baloldali összeesküvést próbált sejtetni.

Fotó: MTI / Ujvári Sándor

Az ügyről a másodfokú tárgyalás után Bárándy Pétert kérdeztük.

Miért vállalta el Ahmed H. védelmét?

Mert kaptam egy megbízást.

Ön egy szocialista kormány minisztere volt. A fideszes Budai Gyula egy csütörtöki sajtótájékoztatón felszólította az MSZP-t, hogy valljon színt az ön szerepvállalásáról az ügyben.

Én az ő eszének a járását nem tudom követni. Nem azért, mert nehéz lenne követni, de engem nem is érdekel, hogy Budai Gyula mire gondolt. Kaptam egy megbízást, és elvállaltam az ügyet.

A Fidesz azt is állítja, hogy akik szembe helyezkednek az elsőfokú ítélettel, egy terroristát védenek. Ön egy terroristát véd?

Én egy embert védek, akiről elsőfokon egy bíróság azt mondta, hogy terrorcselekményt követett el. Ez az én álláspontom szerint – és ezzel nem vagyok egyedül – vitatható.

Úgy tűnik, a kormánynak nagyon fontos ez az ügy. Érződik az eljáráson kormányzati nyomás?

Nem.

Elsőfokon sem érződött?

Elsőfokon nem én láttam el az ügyet, így ezt nem tudom. Az elsőfokú ítélet egy rossz ítélet. Lehet, hogy ez így sommásan megfogalmazva furcsa, de egy szakmailag nem kielégítő ítéletről beszélünk, amit főleg az mutat, hogy a bíróság csak azokat a bizonyítékokat vonta az értékelési körbe, amelyek a terrorizmus bűncselekmény alátámasztásához szükségesek. Azokat a bizonyítékokat, amelyek ezzel ellentétesek, figyelmen kívül hagyta. Az emberi természettől nem idegen, hogy keletkezik egy meggyőződés, és ami ez ellen hat, azt figyelmen kívül törekszik hagyni, de egy bírónál ez hiba.

Mik azok az el nem hanyagolható bizonyítékok, amik a védence mellett szólnak?

Itt nem arról van szó, hogy valami a védenc mellett vagy ellen szól-e. Ez nem ennyire egyszerű képlet – lehet, hogy Budai Gyula vagy Németh Szilárd agyában ez ilyen egyszerű, de a jogban nem. Jogállamot és jogot védünk. A rendőr tanúk közül néhányan azt adják elő, hogy a terrorcselekmény megállapításához szükséges követelő kijelentések elhangoztak. Más rendőrök ugyanebből a csoportból ilyenre nem emlékeznek. A rendőrség által kézikamerával készített felvételen, amely hangot is rögzített, teljesen más kijelentések hangoztak el, mint amit az ítéletben az elsőfokú bíróság megállapított. Azon a vádlott visszafordult a tömeg felé és azt mondta: „Húzódjatok hátrébb!”, „Maradjatok nyugodtan!”, „Ne csináljatok semmit!”. A rendőrök felé pedig nem támadó kijelentések hangoztak el, hanem olyanok, hogy „szeretünk benneteket”, „szeretjük a magyarokat”, „gyerekek vannak, betegek vannak”, „mit csináljunk?”. Ezek objektív, követhető bizonyítékok, hiszen hangfelvételek. Ám ezeket az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, nem is vonta az értékelés körébe. Ha ezt megteszi a bíróság, akkor kialakíthat olyan meggyőződést, hogy az egyik bizonyítéknak tulajdonít nagyobb hitelt vagy a másiknak, de ennek hiánya az a hiba, amiben az elsőfokú bíróság ítélete szenved. Az írástudatlan politikusokkal pedig, ha megengedi, én nem akarok foglalkozni.

Fotó: MTI / Ujvári Sándor

Ön egy másik ügyvédtől vette át Ahmed H. védelmét.

Nem.

Nem?

Az elsőfokú tárgyaláson kirendelt ügyvéd volt, aki az iratok tartalmából ítélhetően lelkiismeretesen látta el a dolgát. Majd én kaptam megbízást. A büntetőeljárásra, illetve az ügyvédekre vonatkozó szabályok szerint a megbízott ügyvéd megjelenésével a kirendelés megszűnik.

Ha nem is terrorcselekményt, de bármi törvénytelent követett-e el Ahmed H.?

Persze. Ezt senki nem vitatta. Három dobása volt, amit szintén felvett a kamera. Hogy mit dobott, azt már sose fogjuk megtudni, de a rendőrök irányába történt. Arra nincs bizonyíték, hogy ezek az eldobott holmik elértek-e valakit és arra sincs, hogy ezek sérülést okoztak-e vagy sem, de rendőr irányába nem szabad tárgyakat dobálni, ez bűncselekmény. Hivatalos személy elleni erőszak vagy kísérlete, de teljesen más kategória, mint a terrorcselekmény.

Meddig húzódhat ez az ügy? Elképzelhető, hogy az új tárgyalás után szabadon távozhat a védence?

Ezt nem tudom megmondani. Enyhébb minősítés esetén megtörténhet, hogy a kiszabott büntetéshez képest eleget töltött előzetesben. De jóslásokba a mi szakmánkban nem szabad bocsátkozni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik