Ők ártatlanok. Tudom, mert ismerem az ügyet és az eljárást. A nyomozó ügyészek, az elmarasztaló ítéletet hozó bírák a bűnösök. De jön majd új kor. Új kormány. A meghurcoltakat szabadon engedjük és teljes anyagi és erkölcsi kárpótlást fognak kapni. A bűnös eljárásban résztvevők ellen meg minden törvényes eszközzel fellépünk
– így reagált Gyurcsány Ferenc arra, hogy a Kúria a sukorói telekcsere ügyében Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori vezetőit jogerősen három, illetve két és fél év letöltendő börtönre ítélte.
A sukorói kaszinóberuházás miatt indult büntetőügy – amelyben az ügyészség Gyurcsányt is meggyanúsította, vádat azonban nem emelt ellene – fordulatosan alakult: a Szolnoki Törvényszék 2015 szeptemberében Tátrait, az MNV volt vezérigazgatóját hűtlen kezelés kísérlete miatt négy, Császyt, a cég egykori értékesítési igazgatóját három és fél évre ítélte. A másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla viszont bűncselekmény hiányában mindkettőjüket felmentette. Az ügy így került a Kúria elé.
Szóbeli indoklásában a Kúria Molnár Gábor vezette tanácsa hosszan bírálta a másodfokú felmentő ítélet hiányosságait. A két elítélt egykori állami vezető pedig az eljárást kritizálta az ítélethirdetés után, mondván, hogy a bíróság pártosan járt el. Szerintük az ügyészség által kiválasztott Szolnoki Törvényszék egy „alkotmánysértő, törvénysértő, koncepciózus eljárásban” ítélte el őket, a Kúria pedig most a törvényszék szerintük botrányos ítéletét fogadta el.
Ez a per pontosan ugyanígy folyt volna le a Rákosi-rendszerben vagy a Kádár-éra hajnalán is
– írta közleményében Tátrai és Császy.
Majd következett Gyurcsány, aki – mint idéztük – az eljárás résztvevőinek felelősségrevonását ígérte, amikor azt írta, „akik bűnösen kiszolgálták Orbán rendszerét, nem számíthatnak megértésre.”
Egy apróság azonban elkerülte a figyelmét:
Egészen pontosan a tárca Büntetőjogi és kegyelmi ügyekért felelős főcsoportfőnöke volt 2006-tól, addig ügyészként dolgozott. A főcsoportfőnöki beosztás lényegében a helyettes államtitkári besorolásnak felelt meg akkoriban.
Molnár Gábort bíróvá 2007. január 1-jei hatállyal nevezte ki a köztársasági elnök; tekintélyét jelzi, hogy amikor a főcsoportfőnöki beosztás lehetősége egy törvénymódosítással megszűnt, rögtön a Legfelsőbb Bíróságra mehetett ítélkezni.
