Egy forintot se vett ki cégéből a földesúrnak nevezett LMP-s

Ha a faszi behajol valahogy a Fidesznek, ma övé minden Szolnokig.

Ezt a politikust ismerő névtelen forrás mondta két éve a Magyar Narancsnak, amikor a lap portét rakott össze Sallai Róbert Benedekről, az LMP túrkevei országgyűlési képviselőjéről. A Fidesz mágnásnak igyekszik beállítani a földárveréseket nagy rössel támadó Sallait, akit több kormányközeli médium vádolt már azzal, hogy mennyi termőföldet próbált szerezni a családi cégének, egyesületeinek. Sallai e cikkek miatt már több pert megnyert.

A képviselőről most a Blikk írt, miután a lap összeszedte az agrártámogatásokból legjobban részesülő képviselők névsorát. Így fest az ötös toplista:

1. Farkas Sándor (Fidesz) – 25,5 millió forint,
2. Czerván György (a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára) – 21,5 millió forint,
3. L. Simon László (Fidesz) – 20,2 millió forint,
4. Sallai R. Benedek (LMP) – 13,3 millió forint,
5. Lázár János (Miniszterelnökséget vezető miniszter) – 7,7 millió forint.

A lap az Európai Uniótól és a magyar államtól tavaly kiosztott agrártámogatásokat is figyelembe vette. A fent látható összegek úgy jöttek ki, hogy a támogatott cégek pénzeit leosztották a politikusok tulajdonhányadára. Sallai cége 28 milliót kapott, de csak a negyedrésze az övé. Ám önálló gazdálkodóként is kapott 6 millió forint támogatást. A lap idézte Sallai egy mondatát is:

Képviselőségem előtt jóval több támogatáshoz jutottam, most jobbára csak a normatív támogatást kapom.

A 24.hu is megkereste Sallait, ő pedig azt mondta, semmi újdonság nincs a cikkben, az adatok szerepelnek a vagyonbevallásban. A cikk szerinte más okból meglepő, és kételyei is vannak azzal kapcsolatban, hogy minden úgy igaz, ahogy le van írva. Az első helyezett Farkas Sándor ugyanis szerinte szétszedte a birtokait, amiket különböző jogi személyek között aprózott szét. Márpedig miközben Sallai 60 hektáron gazdálkodik, addig Farkas akár tízszer ennyin, csak ez a fideszes képviselő vagyonnyilatkozatában nem jelenik meg.

Az LMP-s politikus cége egyébként nonprofit kft., abból osztalékot nem vettek ki. A profilja a természetvédelem, védett területeken gazdálkodnak. Sallai szerint inkább azon kellene elgondolkozni, hogy területalapú támogatásra 3800 milliárd forintot költ el az állam, de ennek az ötödét körülbelül ötszáz nagybirtokos viszi el.

A normatív támogatás más tészta: jár mindenkinek, hektáronként 70 ezer forintot kapnak a gazdák. Így jutott neki is az említett 6 millió forint. De a hektáralapú támogatás Sallai szerint eleve rossz rendszer, azzal is a nagybirtokosok járnak jól.

Az Alföldről a parlamentbe

Sallai eredetileg természetvédelmi mérnök, biogazdálkodó, 1995 és 1999 között a Nimfea Természetvédelmi Egyesület központi irodájának vezetője volt, majd saját céget alapított. 2005-ben visszatért a Nimfeához, ügyvezető lett, 2014-ig viselte a tisztséget.

Sallai az évek során munkakapcsolatba került Fazekas Sándor mostani földművelésügyi miniszterrel is, mivel Fazekas karcagi polgármestersége idején az önkormányzatnak dolgozott. 1998-2002 között, aztán 2010-14 között volt túrkevei önkormányzati képviselő is, majd 2014-ben az LMP országos listájáról bejutott a parlamentbe (már a 2010-es évek legeleje óta a pártban politizált). 2015 februárjában kezdte offenzíváját az agrárminisztérium és a Miniszterelnökség ellen: állami pályázatok, a földek lenyúlása, a földhasználati korlátozások gyanús igénybe vétele került a célkeresztjébe.

Ekkor kezdődtek az állami szervektől a támadások a szerintük még még mindig állami támogatásokat felhasználó, sőt abból élő Sallai-család és -érdekeltségek ellen.

A balhé középpontjában az Alsó-Berettyó Melléki Kft., Sallaiék családi cége áll, aminek tagja több egyesület és alapítvány is. Sallai sok földet megpályázott, de végül a földek többségét nem ők vitték el a környéken. Az egyik agrárminisztériumi közlemény szerint 2325 hektárra pályázott, 237-et nyert 2015-ben, valamint 2010-15 között 19 millió forint agrártámogatást kapott, a felesége további 26 milliót, az érdekkörébe tartozó cégek még 236 milliót.

Érdekesség, hogy az Alsó-Berettyó Melléki Kft. teljesítménye látványosan leromlott 2015 után, amikor minden eredménye (üzemi, adózás előtti, mérleg szerinti, adózott) 3 millió forintos mínuszt jelzett – az Opten céginformációs adatai alapján.

Sallai a fenti közlemények, illetve lejáratása miatt pert is indított. Tavaly december 2-án neki adott igazat első fokon a Fővárosi Törvényszék Bitay Márton Örs államtitkárral, illetve a Pesti Srácok és a Magyar Idők lapokkal szemben. Érdekes, hogy az ítéletről a kormány honlapján is megemlékeztek, persze teljesen máshogy. Az LMP-s képviselő most azt mondta a 24.hu-nak, hogy a sajtó-helyreigazítási perek már lezárultak, úgy tudja, a Magyar Idők le is közölte azt. Ellenben Bitayval még nem jutott el másodfokú ítéletig az ügye.

(Kiemelt kép: Sallai R. Benedek “most kifejezetten / HAZUDIK / de tutira” feliratú lapot mutat, miközben Pócs János fideszes képviselő kérdést tesz fel a földművelésügyi miniszternek az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. május 23-án. MTI Fotó: Kovács Tamás)