Szeptember végén adták át a IX. kerületi Ferenc teret, a felújítás pedig jól sikerült, főleg annak köszönhetően, hogy a funkciótlan “bálnát” eltüntették a helyszínről. A fák körüli betonozást azonban itt sem sikerült megúszni, ezért az önkormányzathoz, illetve egy szakértőhöz fordultunk.
Előbbitől megtudtuk, hogy
a képen látható anyag víz- és légáteresztő, nyílt pórusszerkezetű anyag, amelyen a csapadék átfolyik, valamint a talajpára számára is átjárható.
Kiderült az is, hogy több típusban van műgyanta, és kavics vagy kőzúzalék keveréke is lehet, illetve többféle színváltozatban is elérhető. Kiemelik, hogy
Koszorú Bálint, a Teampannon Kft. munkatársa két dologra hívta fel a figyelmünket.
Egyrészt ő is elmondta, hogy nem beton van a fa körül, az ugyanis megölné az élőlényt. Ez ugyan átengedi a vizet, de nyilvánvalóan egészségesebb, ha nincs körülötte ez a burkolat, ráadásul rugalmas, így a növekvő gyökér sem törik el.
Fluimucil Ábel hangján tör fel belőlünk a kérdés:
De miért?!
Koszorú elmondta,
általánosságban akkor alkalmaznak az építészek, tájépítészek ilyen megoldást, amikor olyan felületbe esik a meglévő, vagy tervezett fa, ami alapvetően gyalogos közlekedésre szolgál, ahol felmerül annak a lehetősége, hogy például babakocsival közlekednek vagy a felületen átsétálnak.
A megoldás lényege egyébként az, hogy ha ez nem lenne, akkor például esős napokon egy fő gyalogos közlekedési folyosóban adódna egy olyan felület, amit az embereknek kerülgetnie kellene, annak érdekében, hogy ne legyenek sárosak. Ráadásul babakocsival szintén problémát okozhat, ha beakad a kerék vagy magassarkú cipőnél elsüllyed a sarok.
Koszorú hozzátette, hogy a konkrét területet részleteiben nem ismeri, de minden ilyen lépés előtt a tervezőnek értékelnie kell, hogy az adott terület forgalma, illetve gyalogos kapcsolatai, irányai, indokolják-e a megoldás alkalmazását.
