Magyarországon nincs ugyan most járványveszély, de terjed a kanyaró: már tizenegy megyéből jelentettek gyanús eseteket. Veszélyes a betegség, noha volt idő megtanulni, miként kell bánni vele, hiszen a vírus okozta kanyaró hosszan elkísérte az emberiséget. Már a VII. századból találunk írásos emléket kanyarójárványra. Adott korokra jellemző járványügyi intézkedéseken és a tüneti kezelésen túl őseink gyakorlatilag védtelenek voltak ellene, sőt egészen a XX. század közepéig azt sem tudtuk, mivel állunk szemben: a kórokozót 1954-ben sikerült izolálni, az első oltóanyagot 1963-ban fejlesztették ki.
– mondta lapunk megkeresésére Béres Zsuzsanna járványügyi főorvos, a Budai Oltóközpont orvosa.
Védettség híján 10-ből 9
A kanyaró vírusa a légúti hámsejtekben is szaporodik, így egy köhögés, tüsszentés alkalmával könnyen a külvilágba jut, azaz cseppfertőzéssel terjed. Nem is kell, hogy a beteg az “arcunkba tüsszentsen”, a kórokozó két óráig fertőzőképes marad a levegőben, a tárgyakon. Rendkívül fertőző betegségről van szó, ha a környezetünkben beteg ember volt, 90 százalék az esélyünk arra, hogy mi is kanyarósak leszünk.
A kanyaró lappangási ideje 7-13 nap, majd jelentkeznek a tünetek:
- először mint az influenza: magas láz, orrfolyás, köhögés, kötőhártya-gyulladás;
- gyakran a szájon belül pontszerű fehér pöttyök, úgynevezett Koplik-foltok alakulnak ki;
- majd ez elmúlik és testszerte kiütések jelennek meg.
A bőrtünetek elsőként mindig a hajas fejbőrön, arcon jelennek meg, később a törzsön és a végtagokon is láthatóak lesznek, nem viszketnek, egybefolyhatnak. Fokozatosan, mintegy hat nap alatt múlnak el.
Minden 500. beteget elveszítjük, a szövődmények is gyakoriak, 30 százalék eséllyel alakulnak ki: agyhártyagyulladás, középfül gyulladás, tüdőgyulladás, bakteriális felülfertőződés. A kanyarón átesett beteg immunrendszerének működése csökken, a legfrissebb kutatások szerint ez az állapot pedig akár három évig is eltarthat. Bizonyos esetekben hosszú évek múlva degeneratív idegrendszeri betegség indulhat – mondja a doktornő.
A védettségről
Ami a “magyarországi védettséget” illeti, a hírekben három korosztály és több oltás szerepel, ami nem biztos, hogy mindenki számára teljesen érthető. Ezért lássuk nagyon egyszerűen:
- az 1989 után születettek két oltásban részesültek – 15 hónapos és 11 éves korukban -, így vélhetően ők egy életre szóló védettséget élvezhetnek.
- az 1969 után és 1989 előtt születettek csak egy oltást kaptak kötelező jelleggel. Ez a korosztály a védettségét már kizárólag védőoltással szerezte, így az nem biztos, hogy esetükben egy életre szóló védettséggel számolhatunk. Ezért számukra javasolt egy második oltás is.
- Az 1969 előtt születettek nagy valószínűséggel már átestek a fertőzésen gyermekkorukban, így egy életre szóló védettség alakult ki náluk.
A jelenleg használt oltóanyagok (PRIORIX, M-M R-VAXPRO) mindegyike egy hármas kombináció – mumpsz, rubeola, kanyaró -, ami jól bevált az európai védőoltási rendszerben. Létezik olyan változat is, amely tartalmazza már a bárányhimlő elleni komponenst is, így gyakorlatilag kevesebb szúrással alakítható ki a védelem.
Oltsunk, vagy ne oltsunk? A kérdés eldöntéséhez mindkét “tábornak” ajánljuk ezt a rövidke videót:
Az oltással örökre száműzhetnénk
Magyarországon az elmúlt 15 évben a jól működő kötelező védőoltási rendszernek köszönhetően nem volt megbetegedés, csupán egy-két behurcolt eset fordult elő. Sajnos a közelmúltban hazánkban is több – eddig 41 – alkalommal igazolták a betegséget a román határ melletti egészségügyi intézményekből kiindulva.
A közelmúltban Európa-szerte előfordultak kisebb-nagyobb járványok, amelyek oka az oltásellenesség, vagyis ami ebből következik: az átoltottság csökkenése. Romániában 2014 előtt a lakosság 97 százaléka volt kanyaró ellen beoltva, a tiltakozás miatt viszont mára ez az arány 80 százalék alá esett. Ennek természetes következménye a kialakult jelenlegi járványügyi helyzet – emeli ki a főorvos.
Az emberiség jelen pillanatban képes lehetne a kanyaró vírus által okozott megbetegedések felszámolására, hiszen a kórokozó csak embereket képes megbetegíteni, stabil a szerkezete, nincs tünetmentes hordozói állapot, illetve a hatékony és biztonságos oltóanyag már évtizedek óta rendelkezésre áll. Konkrét stratégiai elképzelés is létezik a betegség felszámolására.
Fokozottan figyeljenek
Most viszont a kanyaró még valós probléma, a betegség kialakulása szempontjából fokozottan érintettek:
- egészségügyi dolgozók,
- csökkent immunitású személyek,
- 15 hónap alattiak (oltatlanok),
- várandós nők, valamint
- akik nem kaptak két védőoltást, és természetes úton sem vészelték át a betegséget.
Tizenöt hónapnál fiatalabb gyermekkel lehetőség szerint ne utazzunk Romániába, ha mégis akkor csak a védőoltás beadása után tegyük – javasolja Béres Zsuzsanna. Szükség esetén ez 9 hónapos kórtól beadható, de akkor később egy plusz oltás kell majd három hónap múlva – a védettség két hét alatt kialakul. Az oltást követően láz, rossz közérzet jelentkezhet, illetve fájdalom, duzzanat, bőrpír a szúrás helyén. Ezek a tünetek egyébként egyéni érzékenységtől függően bármely oltást követően kialakulhatnak.
Az ÁNTSZ külön aloldalt indított a kanyaróval kapcsolatos tájékoztatásra, a kérdések megválaszolására, az aktuális helyzet bemutatására. Érdemes felkeresni és vissza-vissza térni.
