Belföld

Tíz emberből kilenc elkaphatja a kanyarót

Ma nincs kanyarójárvány-veszély Magyarországon, de betegek már vannak: a vírus rendkívül fertőző, ha valaki semmiféle védettséggel nem rendelkezik, és súlyos szövődményei is lehetnek.
Korábban a témában:

Magyarországon nincs ugyan most járványveszély, de terjed a kanyaró: már tizenegy megyéből jelentettek gyanús eseteket. Veszélyes a betegség, noha volt idő megtanulni, miként kell bánni vele, hiszen a vírus okozta kanyaró hosszan elkísérte az emberiséget. Már a VII. századból találunk írásos emléket kanyarójárványra. Adott korokra jellemző járványügyi intézkedéseken és a tüneti kezelésen túl őseink gyakorlatilag védtelenek voltak ellene, sőt egészen a XX. század közepéig azt sem tudtuk, mivel állunk szemben: a kórokozót 1954-ben sikerült izolálni, az első oltóanyagot 1963-ban fejlesztették ki.

A korábban két-három évente jelentős járványokat okozó betegséget az oltóanyag széleskörű alkalmazásával sikerült jelentősen visszaszorítani, az egyensúly azonban törékeny. Amennyiben csökken az átoltottság, a kanyaró ismét szedi áldozatait, ezért nem magányügy a védőoltás

– mondta lapunk megkeresésére Béres Zsuzsanna járványügyi főorvos, a Budai Oltóközpont orvosa.

Védettség híján 10-ből 9

A kanyaró vírusa a légúti hámsejtekben is szaporodik, így egy köhögés, tüsszentés alkalmával könnyen a külvilágba jut, azaz cseppfertőzéssel terjed. Nem is kell, hogy a beteg az “arcunkba tüsszentsen”, a kórokozó két óráig fertőzőképes marad a levegőben, a tárgyakon. Rendkívül fertőző betegségről van szó, ha a környezetünkben beteg ember volt, 90 százalék az esélyünk arra, hogy mi is kanyarósak leszünk.

Vagyis 10 emberből minden bizonnyal 9-en megbetegednek majd a találkozást követően.

A kanyaró lappangási ideje 7-13 nap, majd jelentkeznek a tünetek:

  • először mint az influenza: magas láz, orrfolyás, köhögés, kötőhártya-gyulladás;
  • gyakran a szájon belül pontszerű fehér pöttyök, úgynevezett Koplik-foltok alakulnak ki;
  • majd ez elmúlik és testszerte kiütések jelennek meg.

A bőrtünetek elsőként mindig a hajas fejbőrön, arcon jelennek meg, később a törzsön és a végtagokon is láthatóak lesznek, nem viszketnek, egybefolyhatnak. Fokozatosan, mintegy hat nap alatt múlnak el.

A kanyarós beteg már a bőrtünetek megjelenése előtt négy nappal fertőzőképes, és ezek elmúltával is még négy napig az marad.

Minden 500. beteget elveszítjük, a szövődmények is gyakoriak, 30 százalék eséllyel alakulnak ki: agyhártyagyulladás, középfül gyulladás, tüdőgyulladás, bakteriális felülfertőződés. A kanyarón átesett beteg immunrendszerének működése csökken, a legfrissebb kutatások szerint ez az állapot pedig akár három évig is eltarthat. Bizonyos esetekben hosszú évek múlva degeneratív idegrendszeri betegség indulhat – mondja a doktornő.

A védettségről

Ami a “magyarországi védettséget” illeti, a hírekben három korosztály és több oltás szerepel, ami nem biztos, hogy mindenki számára teljesen érthető. Ezért lássuk nagyon egyszerűen:

  • az 1989 után születettek két oltásban részesültek – 15 hónapos és 11 éves korukban -, így vélhetően ők egy életre szóló védettséget élvezhetnek.
  • az 1969 után és 1989 előtt születettek csak egy oltást kaptak kötelező jelleggel. Ez a korosztály a védettségét már kizárólag védőoltással szerezte, így az nem biztos, hogy esetükben egy életre szóló védettséggel számolhatunk. Ezért számukra javasolt egy második oltás is.
  • Az 1969 előtt születettek nagy valószínűséggel már átestek a fertőzésen gyermekkorukban, így egy életre szóló védettség alakult ki náluk.

A jelenleg használt oltóanyagok (PRIORIX, M-M R-VAXPRO) mindegyike egy hármas kombináció – mumpsz, rubeola, kanyaró -, ami jól bevált az európai védőoltási rendszerben. Létezik olyan változat is, amely tartalmazza már a bárányhimlő elleni komponenst is, így gyakorlatilag kevesebb szúrással alakítható ki a védelem.

Oltsunk, vagy ne oltsunk? A kérdés eldöntéséhez mindkét “tábornak” ajánljuk ezt a rövidke videót:

Az oltással örökre száműzhetnénk

Magyarországon az elmúlt 15 évben a jól működő kötelező védőoltási rendszernek köszönhetően nem volt megbetegedés, csupán egy-két behurcolt eset fordult elő. Sajnos a közelmúltban hazánkban is több – eddig 41 – alkalommal igazolták a betegséget a román határ melletti egészségügyi intézményekből kiindulva.

A közelmúltban Európa-szerte előfordultak kisebb-nagyobb járványok, amelyek oka az oltásellenesség, vagyis ami ebből következik: az átoltottság csökkenése. Romániában 2014 előtt a lakosság 97 százaléka volt kanyaró ellen beoltva, a tiltakozás miatt viszont mára ez az arány 80 százalék alá esett. Ennek természetes következménye a kialakult jelenlegi járványügyi helyzet – emeli ki a főorvos.

Az emberiség jelen pillanatban képes lehetne a kanyaró vírus által okozott megbetegedések felszámolására, hiszen a kórokozó csak embereket képes megbetegíteni, stabil a szerkezete, nincs tünetmentes hordozói állapot, illetve a hatékony és biztonságos oltóanyag már évtizedek óta rendelkezésre áll. Konkrét stratégiai elképzelés is létezik a betegség felszámolására.

Ugyanúgy múlt időbe tehetnénk, mint a korábban halálos fekete himlőt, amely az átfogó oltási kampánynak köszönhetően mára már csak két laboratóriumban lelhető fel a világon.

Fokozottan figyeljenek

Most viszont a kanyaró még valós probléma, a betegség kialakulása szempontjából fokozottan érintettek:

  • egészségügyi dolgozók,
  • csökkent immunitású személyek,
  • 15 hónap alattiak (oltatlanok),
  • várandós nők, valamint
  • akik nem kaptak két védőoltást, és természetes úton sem vészelték át a betegséget.

Tizenöt hónapnál fiatalabb gyermekkel lehetőség szerint ne utazzunk Romániába, ha mégis akkor csak a védőoltás beadása után tegyük – javasolja Béres Zsuzsanna. Szükség esetén ez 9 hónapos kórtól beadható, de akkor később egy plusz oltás kell majd három hónap múlva – a védettség két hét alatt kialakul. Az oltást követően láz, rossz közérzet jelentkezhet, illetve fájdalom, duzzanat, bőrpír a szúrás helyén. Ezek a tünetek egyébként egyéni érzékenységtől függően bármely oltást követően kialakulhatnak.

Az ÁNTSZ külön aloldalt indított a kanyaróval kapcsolatos tájékoztatásra, a kérdések megválaszolására, az aktuális helyzet bemutatására. Érdemes felkeresni és vissza-vissza térni.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.