Belföld

Kiderült, hogyan alakítaná át a közlekedési rendszert a Momentum

A Momentum honlapján 5 pontba foglalva szedte össze közlekedéspolitikai koncepcióját.

1. Átlátható fejlesztéspolitika

Ma Magyarországon a fejlesztési terveket az határozza meg, hogy mekkora korrupcióra adnak lehetőséget és hogyan szolgálják a pillanatnyi hatalmi érdekeket – írják.  Ígéretük szerint nem folyna el egyetlen forint sem értelmetlen fejlesztési projektekre Hangsúlyt fektetünk a meglévő infrastruktúránk magas színvonalú üzemeltetésére. Szavaik szerint

hiszünk a nyilvánosság erejében, ezért az összes pályázatot nyilvánossá és könnyen hozzáférhetővé tesszük az interneten.

2. Belépés a 21. századba

A Momentum Magyarországán egy független intézmény koordinálja és szervezi az országos közlekedést: megpályáztatja a vonalak üzemeltetését és összehangolja a különböző állami és magánszolgáltatók menetrendjét, ezzel biztosítva a gyors és takarékos közlekedést – vázolják nem túl konrét elképzelésüket.

Hozzáteszik: a megrendelői modellel költséghatékonyságra és magas minőségre ösztönözzük az állami vállalatokat is. A koordinációs szervezet regionális szervei pedig szorosan együttműködnek a helyi közösségekkel és munkaadókkal, hogy olyan menetrendet alakítsanak ki, amely lehetővé teszi az olcsó és gyors közlekedést munkába, iskolába, hivatalokba és kikapcsolódáshoz is.

3. Közelebb hoznák egymáshoz a vidéket és a városokat

2017 Magyarországán még mindig több száz település van, ahonnan még a legközelebbi nagyvárosba sem lehet bejutni gyorsan és olcsón munka- vagy iskolakezdésre – emlékeztetnek. Szerintük ez

elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy minden magyar ugyanakkora eséllyel induljon a munkaerőpiacon. Ezért a helyi közösségekkel együttműködve átalakítjuk az ország közlekedési rendszerét, hogy mindenki olcsón és biztonságosan jusson el munkába, iskolába vagy hivatalba.

Magyarországon túl magasak az autóhasználat költségei vidéken, ahol a torlódások ritkák és a környezetszennyezés egészségkárosító hatása töredéke a nagyvárosinak, ez ma a ritkán lakott térségek versenyképességének egyik legjelentősebb gátja- hívják fel a figyelmet.Hozzáteszik: az autóhasználat nagyvárosainkban azonban túl olcsó, mivel a torlódások és a környezetszennyezés társadalmi terhei nem jelennek meg az autóhasználóknál.

Ezt a problémát napszaktól és forgalomtól függő, dinamikus úthasználati/környezetterhelési díjakkal fogjuk megoldani. Ez lehetővé tenné az üzemanyagok adójának csökkentését, és a bevezető utakon a dugók megszüntetését. A közösségi közlekedés fejlesztése prioritás számunkra. Az autósoknak kényelmes és gyors alternatívákat nyújtunk: P + R parkolók a városközpont szélén, megosztott autóhasználat támogatása, megfelelő elkerülőutak és jó minőségű regionális és városi tömegközlekedés.

Mint írják: alacsony népsűrűségű régiókban akár egy állami támogatással működő, igényvezérelt taxi- vagy mikrobusz-szolgáltatásnak is nagyobb létjogosultsága lehet, mint a menetrend szerint naponta kétszer végigzötykölődő távolsági busz finanszírozásának. Ebben a környezetben szerephez juthat egy szabályozott keretek között működő, közcélú autómegosztási szolgáltatás is, kiegészítő jövedelmet biztosítva az autójukat egyedül használók számára, és javítva az autóval nem rendelkezők mobilitási lehetőségeit. Olyan helyeken pedig, ahol az utasok többségét diákok alkotják, megfontolandó egy célzott iskolabusz-hálózat kialakítása – vázolják fel ötleteiket.

4. Egy ország, egy kártya, egy alkalmazás

Terveik szerint az összes szolgáltató szabadon elérhetővé teszi menetrendjét és összes valós idejű közlekedési adatát. Így létrejön egy egységes, az egész országra kiterjedő, valósidejű internetes útvonaltervező és chipkártya-rendszer, az utasoknak mindössze egyetlen telefonos vagy internetes alkalmazást kell majd használniuk ahhoz, hogy bárhonnan bárhová eljussanak az országban.

A chipkártya bevezetésével megreformáljuk a közlekedés árazását is. (…) Ahogy a villany ára éjszaka alacsonyabb, és szezonon kívül olcsóbb szállodai szobát foglalni, úgy a tömegközlekedésre fordított erőforrásaink kihasználtságán is javít, ha az árát a kereslethez igazítjuk.

5. Tisztább, csendesebb, biztonságosabb

Utolsó pontjukban azt taglalják, hogy a környezettudatosság alapvető érték, ezért a fejlesztési irányok kialakításánál előnyt élveznek a környezetbarát technológiák.

A városközpontokban egyidejűleg lassítjuk az autós forgalmat a mellékutcákban és fejlesztjük a gyalogos és kerékpáros infrastruktúrát. A városokban megteremtjük a biciklivel munkába járás feltételeit valódi bicikliutak és kerékpárbarát utcák kialakításával. A szabadidős kerékpározást is támogatjuk. (…)  Komolyan vesszük a városi zaj és levegőszennyezés csökkentését. A közlekedésben egyre szigorodó szabályokat vezetünk be annak érdekében, hogy a városközpontokba behajtó autók és teherautók minél csendesebbek legyenek és minél kevésbé szennyezzék környezetünket.

A városi zöldterületeket kiemelt értékként kezelnék és az épített örökséget is fokozottan védenék.

Létrehoznák a közösségi alapú kátyú-regisztrálást amivel a lakosok jelenthetik az illetékes hatóságnak a rossz minőségű útszakaszokat, továbbá kialakítanák a közlekedési kihágások büntetéseit is, hogy az állami bevételek növelése helyett valóban a balesetmentes közlekedést segítsék elő.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik