Február 23-28. között Mohács ismét felölti azt az arcát, amely azonnal eszünkbe jut a település nevének hallatán. A rendezvényen, melyet az UNESCO a Szellemi Kulturális Örökség fontos közép-európai elemeként tart számon, 2017-ben is több tízezer látogatóra számítanak.
A tavaszi napfordulót követő első holdtöltével veszi kezdetét a világhírű alakoskodás, melynek emblematikus maszkjait a helyi sokácoknak köszönhetjük.
A busójárás a farsangi időszak egyik leghíresebb népszokása a Kárpát-medencében, s tagadhatatlanul a pogány hiedelemvilágból gyökerező mozzanatai a mohácsi sokácoknak köszönhetően mindmáig, lényegében megszakítás és különösebb átalakulás nélkül maradhattak fent.
És bár a busójárás egyik alapvető célja a más kultúrákban is megtalálható télűzés és tavaszköszöntés, a mohácsi busójárás tradíciójának fennmaradásához a török elleni harcok is nagyban hozzájárulhattak egy helyi legenda szerint, mely arról tanúskodik, hogy a török uralom alól történt 1687-es mohácsi felszabadulásban jelentős részük volt az éj leple, valamint az ijesztő busómaszk alatt a törökökre támadó helyieknek. A történészek azonban úgy vélik, hogy a mondának nincs túl sok alapja, hiszen Balkánról a környékre telepített sokácok hozhatták magukkal maszkjaikat, akik az 1690-es években érkeztek csupán Mohácsra.
Akárhogy is, egy biztos: az 1700-as évek óta lényegében töretlenül ismétlődik meg évről évre a mohácsi busójárás, melyet az UNESCO 2009-ben vett védelme alá.
A hagyományos programokon felül idén is színpadi műsorokkal, néptánc-és népzenei összeállításokkal, valamint számtalan családi programmal készül Mohács az év legnagyobb regionális programsorozatára. A Busójárás 2017. részletes programja ide kattintva érhető el.
