Terjedelmes cikkben foglalkozik a brüsszeli Politico a paksi bővítéssel. A kiinduló felvetés az, hogy uniós szinten csak kisebb szabályozási problémák merültek fel, a csúcsvezetők – köztük Jean-Claude Juncker és Donald Tusk – gyakorlatilag meg sem szólaltak az ügyben, miközben számos probléma van a beruházás körül.
Ezek között említik, hogy pályáztatás nélkül adtak az orosz állami Roszatomnak megbízást, és rendkívül kétséges a beruházás megtérülése. Felmerül a tiltott állami finanszírozás, illetve arra kényszerülhetnek a magyarok, hogy az erőműépítés árát a magas energiaárakkal fizessék meg. Rámutatnak:
Kitérnek arra is, hogy Juncker elsődlegesnek nevezi az európai energiapiacon az átláthatóságot, a nyíltságot és a tisztességes versenyt, ehhez képest a magyar beruházás kapcsán még az is államtitok, hogy mennyibe fog kerülni a költségvetésnek.
Az európai vezetők hozzáállásából arra következtet a lap, hogy nem akarnak újabb konfliktust Orbán Viktorral, aki folyamatosan szembeszáll „Brüsszellel”. Felvetik azt is, hogy attól tartanak: kevés jogi lehetőség van a projekt megállítására, és ha ez nem sikerül, azzal aláássák az erőfeszítéseket arra vonatkozóan, hogy egységes európai energiapolitika képét mutassák.
Ugyanakkor az Európai Bizottság szóvivője azt közölte: nincs az ügyben semmiféle politikai számítás. Juncker maga nem foglalkozott a paksi bővítéssel, Orbánnal sem beszélt róla, az jogi eljárás során dől el, hogy a beruházás megfelel-e az uniós szabályoknak. A bizottságnak megvan a megfelelő szerve, amely foglalkozik ezzel – derült ki a válaszból.
Az orosz részvétellel kapcsolatban csak annyit reagált a szóvivő, hogy a beruházó nemzetiségétől függetlenül, egyedileg vizsgálnak minden ügyet. Hozzátette: az uniós egyezmények lehetővé teszik Magyarország számára, hogy akár az uniós célokkal szemben is megvalósítsák a beruházást.
A tagállamok szabadon választhatnak a különböző energiaforrások között, meghatározhatják energiaellátásuk struktúráját. Felmerülhet, hogy ez szembemegy az uniós egyezményekkel, mert korlátozza a valódi közös energiapolitika lehetőségeit, valamint akadályozza a tagállamok technológiai és politikai függetlenségét, de ettől még jogi realitás
– közölte.
A Politico arra is emlékeztet, hogy 2014-ben Orbán mennyire dühösen reagált a Déli Áramlat gázvezeték-beruházás leállításáról szóló döntésre. A vezeték a Fekete-tenger alatt, Ukrajna megkerülésével látta volna el Európát orosz gázzal. Ennek Paksnál kisebb tétje volt Magyarország számára, de most úgy tűnik, Orbán nem akarja hagyni, hogy „Brüsszel” megint útjába álljon.
Jogi szakértők egyébként úgy látják: az uniós versenyjogi eljárás legfeljebb hátráltathatja a beruházást, de biztosan nem állítja meg. A projekt magyarországi ellenzői viszont aggódnak amiatt, hogy az uniós vezetők nem említik a politikai és biztonsági kockázatokat. Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet igazgatója úgy fogalmazott:
a brüsszeli bürokrácia arra törekszik, hogy amennyire csak lehet, magyar belpolitikai kérdésként kezelje a paksi bővítést.
