Tíz éve viperákkal, könnygázzal és gumilövedékekkel tért vissza 1956 Budapest utcáira

Tíz év telt el a rendszerváltás utáni legnagyobb, azóta sorsfordítónak bizonyult zavargás óta. 2006 ősze brutalitással és robbanó feszültségekkel, bosszúval érkezett meg a főváros utcáira. Október 23-áig rengeteg agresszió és számos rossz döntés vezetett:

• 2006. szeptember 17-én szivárgott ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azév május 26-án elmondott őszödi beszéde. A hangfelvételt ismeretlen személy vagy személyek szivárogtatták ki, a 2009-ben, Bolíviában meggyilkolt  Rózsa-Flores Eduardo egy interjúban arról beszélt a hvg.hu cikke szerint, hogy miután a hangfelvétel a birtokába került megkeresett egy  „operatív szinten magasan álló” fideszes politikust, aki Deberecenbe vitte azt és megmutatta Kósa Lajos polgármesternek.  Rózsa-Flores tudomása szerint miután a debreceni Fidesz-irodában másnap összegyűltek a párt vezetői, nyolc másolat készült a felvételről, amit motoros futárok juttattak el a sajtóhoz.

  Szeptember 17-én először csak a beszéd részleteit hozték nyilvánosságra, rövid idő múlva azonban egy hosszabb, 25 perces részt is. Már aznap este tüntetők gyülekeztek a Parlament előtt, a tömeg a miniszterelnök lemondását követelte. Óriási volt a feszültség: Gyurcsány szavashibákról, hazugságokról, túlköltekezésről és megszorításokról beszélt belső körben, ráadásul a jobboldali szavazókban óriási dühöt és csalódottságot generált, hogy a Fidesz zsinórban másodszor vérzett el a választásokon.

• Szeptember 18-án, hétfőn a teljes magyar közélet az őszödi beszéddel foglalkozott: minden jelentős szereplő véleményt mondott, elmarasztalt, védelmébe vett, elemzett és hitetlenkedett. Estére a néhány száz fős tömeg több ezresre duzzadt a Parlament előtt. Először egy kisebb, Budaházy György vezette csoport vonult át a tévészékházhoz azt kérve, hogy felolvashassák követeléseiket, majd elutasításuk után a Kossuth tériekből toborzott nagyobb csoportosulás visszatért a Szabadság térre és megkezdődött a székház ostroma. Az épület védelmére kisebb rendőri csoportot küldtek, akiket a feldühödött tömeg kövekkel dobált meg: 191 rendőr sérült meg. A zavargók egy kisebb csoportja hajnali 2-kor, számos kudarcos oszlatási kísérlet és a sugárzás felfüggesztése után betört az épületbe és randalírozásba kezdett. Videós összefoglalónkat itt találja. 

• Szeptember 19-én a tüntetők új célpontokat találtak: elmentek a Magyar Rádió Bródy utcai tömbjéhez, valamint az MSZP akkori székházához, az akkori Köztársaság térre. A rendőrség már sokkal nagyobb erőkkel lépett fel, vidékről kértek erősítést, az MSZP-székháznál lovasrendőrök oszlattak, a Blaha Lujza térre és környékére kiszoruló tüntetőket már visszaverték az egyenruhások, aznap 69-en sérültek meg.
• Szeptember 20-án még mindig 15 ezres tömeg tüntetett a Kossuth téren, de már kevesebben rajzottak szét a városban agresszív motivációkkal. Ennek ellenére a rendőrség óriási erőket mozgósított, főleg a Nagykörúton, az Oktogon, a Nyugati tér, az Andrássy út és a Dohány utca környékén, aznap 17-en sérültek meg. Az erőteljes rendőri fellépés mögött többen bosszút sejtettek: a tévészékháznál magára hagyott rendőrcsoport esete úgy csapódhatott le az állományban, hogy a brutális zavargók összeverték kollégáikat. Beszámolókat itt talál.
• A tüntetők nem tágítottak a Parlament elől, valóságos sátortábor alakult ki.
• Október 2-án Gyurcsány Ferenc bizalmi szavazást kért maga ellen, ekkor már országszerte, számos tüntetésen követelték lemondását.  Aznap Orbán Vikor bejelentette: a bizalmi szavazást hazug trükknek tartja és ha a kormánypártok 72 órán belül nem menesztik Gyurcsány Ferencet, és nem kezdenek tárgyalásokat az általa javasolt szakértői kormányról, a Fidesz nagygyűléseken ad nyomatékot követelésének.
• Október 6-án az Országgyűlés bizalmat szavazott Gyurcsánynak, a szavazás utáni Fidesz-nagygyűlésen Orbán arról beszélt, hogy a miniszterelnök nem hallja meg a nép szavát, továbbra is az önkormányzati választások eredményei alapján szervezett szakértői kormány felállítását követelte.
• Október 10-én Semjén Zsolt bejelentette, hogy a KDNP büntetőfeljelentést tesz Gyurcsány Ferenc ellen.
• Október 13-án a Fidesz bejelentette, hogy október 23-án önálló megemlékezést tartanak, nem vesznek részt a központi megemlékezésen, amelyen Gyurcsány Ferenc is beszédet mond.

Az 1956-os forradalom kitörésének ötvenedik évfordulóját a Fidesz az Astoriánál ünnepelte, a megemlékezéssel párhuzamosan a műveleti területnek nyilvánított Kossuth térről kitessékelt tüntetők egy része a Bajcsy-Zsilinszky úton és a Deák ferenc téren tört zúzott, ámokfutásukat rendőrök igyekeztek megfékezni.

Hogy pontosan hogyan ért össze a megemlékezésről távozó tömeg és a zavargók, nem világos. Ahogyan az sem, hogy a rendőrség miért nem tett meg mindent azért, hogy a két csoportot kellően elszeparálja egymástól.

Gyakori jobboldali narratíva szerint politikai motivációra verték meg a békés tüntetőket, akikre a rendőrök szándékosan “tolták rá” a zavargókat, hogy legyen indokuk az erőszakos fellépésre. A Magyar Narancs 2006 novemberi cikke szerint baloldal azonban – kimondva-kimondatlanul – a kezdetektől a Fideszt gyanította a zavargások mögött: nagyobbik ellenzéki pártot a szélsőjobb csoportokkal való szervezett együttműködéssel vádolták.

Számos békés megemlékező komoly sérüléseket szenvedett, mivel az oszlatást végző rendőrök viperát és gumilövedékeket is használtak. Az aránytalan rendőri fellépés miatt később több büntetőügy is indult.

Az október 23-ai zavargások főbb állomásai:

Kossuth tér, Bazilika, Corvin köz

Október 23-án hajnalban a rendőrség kiürítette a Kossuth teret, amit műveleti területnek nyilvánítottak. Arra hivatkoztak, hogy az állami ünnepségre többek között több király, 18 államfő, 6 kormányfő és számos nemzetközi szervezet vezetője érkezik, akiknek biztonságáról csak így tudnak gondoskodni. 2010-ben a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy jogellenes volt a tüntetés feloszlatása.

A rendőrség a demonstrálók mintegy ötven fős csoportját körbezárta a Széchenyi és a Nádor utca sarkánál fél tíz körül, gumibotot is használtak. A résztvevőknél több veszélyes eszközt, például fűrészeket és benzint is találtak, azonban a demonstrálók szerint ezekre a sátrak felállításánál, illetve a színpadtechnikánál volt szükség. Fél 11 körül fiatalok egy csoportja a Bazilikához vonult, képviselőjük az Indexnek azt mondta: végső esetben a templom majd védelmet nyújt számukra. A csoport felszólításra a Corvin közbe vonult át, mivel ott – a Bazilikával ellentétben – bejelentett megemlékezést tartottak. A  körülbelül 7000 fősre duzzadt tömeg negyed 1 körül ért a Corvin közbe, ahol Budaházy György levelét osztogatták, majd 13 óra körül motorosok jelentek meg a túlzsúfolt helyszínen. A tüntetők fél 3 körül indultak el a Kossuth tér irányába, fél három körül érkeztek meg az Astoriára, és továbbvonultak a Deák tér irányába. Az Origo cikke szerint a Deák teret 15 óra 10 perc körül hagyták el, az Alkotmány utcában a rendőrök könnygázt vetettek be ellenük, a portál tudósítója fejsérült tüntetőkről számolt be. Négy óra előtt pár perccel vízágyút vetettek be a Bajcsy-Zsilinszky úton.

Deák Ferenc tér

Mire a Fidesz négy órakor kezdődött rendezvénye befejeződött, a tüntetők már a Károly körúton és a Városháza parknál csaptak össze a rendőrökkel. Az Origo helyszíni tudósítása szerint öt óra előtt nem sokkal a tüntetők teljesen szétszedték a Deák téren a Liberálisok Házánál lévő “A szabadság városa” feliratot. A másfél méter magas műanyag betűkből barikádot építettek, a rendőrök pedig folyamatosan festékpatronokat és könnygázgránátokat lőttek feléjük, gumilövedékeket használtak.

Városháza tér

Horváth György este 6 körül indította be az 1956-os retrokiállításra a Deák térre szállított  T-34-es tankot és a rendőrök felé kormányozta azt. A nyugdíjas seregélyesi műszerész az Index cikke szerint saját maga állította le a járművet, amikor felmérte tettének súlyát. Nem tisztázott, hogyan sikerült beindítani a tankot. A zavargások másnapján a tulajdonos Hadtörténeti Múzeum igazgatója azt mondta, hogy a tüntetők készültek a tank elkötésére, Horváth György ezt tagadta.

Astoria, Blaha Lujza tér

A Fidesz megemlékezése háromnegyed 6-kor fejeződött be, ekkor a tüntetőket már a Deák Ferenc térhez szorították vissza. A rendezvény szervezői azt kérték a jelenlévő, körülbelül 100 ezer résztvevőtől, hogy a helyszínt a Blaha Lujza tér, illetve a Kálvin tér tér irányában hagyják el. Sokan mégis a Deák tér irányába indultak.

Néhány perccel a Fidesz-rendezvény vége után a rendőrök megkezdték a Deák téri zavargás felszámolását, a tüntetőket az Astoria felé nyomták. Arról, hogy a megemlékezés résztvevőinek mennyi idejük volt elhagyni a helyszínt, megoszlanak a vélemények.

A rendőrök a Fidesz rendezvényéről hazafelé tartó emberek ellen (is) gumilövedékeket vetettek be.

Miután a bíróság több millió forint kártérítést ítélt meg számára, 2013-ban öngyilkosságot követett el Cs. Attila, aki elveszítette egyik szemét a rendőri fellépés következtében a Blaha Lujza térnél. Az Astoriánál este háromnegyed 8 körül súlyos sérüléseket szenvedett Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője is. Révész később azt mondta: családjával vett részt a Fidesz rendezvényén, majd a gyűlés után hazaindult. Később biztonsági őrök találtak rá, támadása körülményire nem emlékezett. A látlelet szerint a fején 15 centiméteres sérülés volt, eltört a lapockája, szájba verték és a veséjét is megütötték.

Ferenciek tere

A zavargások az éjszakába nyúltak: miután háromnegyed 10-kor a rendőrség szétkergette a Blaha Lujza téren a Gój Motorosokkal kiegészült tüntetőket és fél 10 körül hozzáláttak a Kálvin téren összegyűlt tömeg oszlatásához, megkezdődött az attak a Kossuth Lajos utcában összegyűjt tüntetők ellen.

A zavargók az éppen felújítás alatt álló Klotild-palota állványzatából és építési eszközeiből emeltek barikádot, a rendőrök folyamatos könnygáztámadás alatt tartották a csoportot. Egy kisebb útakadályt felhúztak az Erzsébet híd budai hídfőjénél is, ezt azonban gyorsan áttörték a Hegyalja út irányából érkező rendőrök.

A rendőrség érkezésére a Ferenciek teréről a legtöbben elfutottak, csak néhányan maradtak, később ők is a távozás mellett döntöttek. Hajnali 2 körül a környező utcákban még oszlattak a rendőrök, de valódi ellenállással nem kellett szembenéziük.

Rendőri, politikusi felelősség

2015 októberében, a rendőri vezetők perében tizenkét rendőrtiszt esetében a bíróság megszüntette az eljárást, köztük Bene László volt országos főkapitány esetében is. Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt a Fővárosi Törvényszék a legenyhébb szankcióban, megrovásban részesítette elsőfokú ítéletében. Idén májusban a Népszabadság szerint a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fellebbezésében indítványozta, hogy helyezzék hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, és rendeljenek el új eljárást az MTV Szabadság téri székházának 2006-os ostroma és az azt követően hetekig tartó budapesti utcai zavargások alatt elkövetett rendőri túlkapások miatt.

A Gönczöl-bizottság 2007-es, a 2006 őszi zavargásokat vizsgáló jelentésében a kiváltó okok között említi, hogy:

A „jóléti rendszerváltás” illuzórikus jelszava az egyik, a gátlástalan ígérethalmaz a másik oldalon 2006 tavaszán egyformán tárgytalanná vált, és ez súlyosbította a tömeges bizonytalanságot, az elégedetleneket pedig indulatossá tette. A kialakult helyzetért eltérő mértékben felelős az egész politikai osztály, de a felelősség súlya az idő előrehaladtával együtt nő. A felelősségben osztozik egyébként a közszolgálati média, valamint a társadalomtudományos értelmiség is.