Heinrich Pecina 66 éves osztrák üzletember, a Vienna Capital Partners nevű befektetési alap és tanácsadó cég elnöke. Önmeghatározása szerint pénzügyi befektető, aki egy rendkívül speciális területen mozog. Vállalatokat vásárol, amelyeket a feldarabolás, átalakítás után drágán értékesít. Fontos, hogy többnyire a gazdaság és a politika határmezsgyéjén köt üzleteket, jellemzően Közép-Európában és a Balkánon, az energiapiac, a vegyipar, a média területén. A Magyar Narancs korábban azt írta róla: „minden hájjal megkent” üzletember, amolyan „vérbeli kufár”, egy „igazi mosolydiplomata”.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="683" width="1024" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Pecina nevéhez Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben számos nyílt és rejtett üzlet fűződik. A Direkt36 nyomozása szerint vele üzletelt offshore cégeken keresztül Erős János, aki 2002 és 2010 között vezette a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB).
Erős János panamai cége, a Garuda Group 50 ezer euróért (15,5 millió forint) megvette Pecina Wintercastle nevű cégét. Később jelentősebb pénzmozgások voltak a Garuda és Pecina érdekeltségei között, 2009-ben például 5,4 millió eurónyi (1,6 milliárd forint) hitelt utalt át Pecina egyik cégének. Ezt vissza is fizették, de nem a Garudának, hanem azt kérték, hogy egy bécsi vagyonkezelőnek utalják.
Alighanem ennek a történetnek különböző oldalakon szereplője volt Erős és Pecina is. A Falter szerint az osztrák hatóságok vizsgálták, hogy nem történt-e pénzmosás, de végül megszüntették az eljárást.
Sajtóhírek szerint egy másik ügyben Pecinát sikkasztással vádolják Ausztriában, ahol folyamatban van ellene egy büntetőügy. Pikáns, hogy a hírek szerint a Budapesten dúló médiavihar közepette az üzletember hétfőn a vádlottak padján ült Klagenfurtban, a Hypo Alpe Adria Bank perében. Beismerte, hogy törvényellenes módon, 4,3 millió euró értékben három hamis számlát állított ki a pénzintézet egy részének eladásakor. Azt mondta, már sajnálja, megbánta.
Kínaiaknak passzolta át a BorsodChemet
Pecina 2001-ben a kazincbarcikai BorsodChemet és a TVK-t adta el egy kínai befektetőnek – történetesen a magyar Mol ellenében. Akkoriban a teljes magyar vegyiparért ádázan küzdtek a legnagyobb vállalatok, a tét voltaképpen egy ipari értéklánc (finomítás+gyártás) kialakítása volt.
Mint azt korábban megírtuk, a nagy erőkkel vívott kiszorítósdiban a bécsi cég többször együttműködött a jelenleg az OTP-ben tulajdonos, korábban azonban a Gazprommal is együttműködő Rahimkulov-család cégeivel. 2000-ben a VCP tőlük vett BorsodChemet, hét évvel később pedig MOL-részvényt. Utóbbi pakettet az OMV-nek adta tovább a Pecina cég.
Arról is írtunk akkor, hogy mind a BrosodChem, mind a TVK esetében egy rejtélyes hátterű, Írországban bejegyzett offshore cég, a Milford Holdings Ltd. volt az eladó.
Bár a TVK végül visszakerült a MOL-hoz, a BorsodChem nem volt ilyen szerencsés, miután a cég többségét egy londoni befektető, a Permira szerezte meg a tőzsdén. A VCP ugyanakkor megőrizte kisebbségi részesedését. 2010-ben azonban új befektető kopogott az ajtón, és visszautasíthatatlan ajánlattal a kínai Wanhua cégcsoporté lett a vevő (amely azóta innen irányítja európai, közel-keleti és afrikai tevékenységét).
Érdekes szál, hogy a Wanhua vezérigazgatója, Simon Wu a tulajdonosa a letelepedési kötvényekkel üzletelő egyik cégnek, a HSSDF-nek (Hungary State Special Debt Fund). A helikopterező Rogán Antal kabinetminiszter egyszer nyilvánosan is megemlítette Wut, tagadva, hogy offshore cégek adnak el kötvényeket.
A Népszabadság-botrány
Pecina a legerősebb tulajdonosa a Spéder Zoltán-féle FHB Banknak. De övé Magyarország egyik legnagyobb kiadója, a Médiaworks is. A Népszabadságot, Világgazdaságot, Nemzeti Sportot, valamint több hetilapot és megyei napilapot (PLT) kiadó céget 2014-ben szerezte meg. Ezzel el is érkeztünk a Népszabadság-botrányhoz, amelynek lényege, hogy:
- A Fidesz az osztrák milliárdos segítségével kormányközeli kézbe juttat több megyei lapot, amelyek propaganda okokból fontosak neki.
- Nem mellesleg közösen megszüntetik a Népszabadságot, amely kellemetlen cikkeket írt többek között Rogán helikopterezéséről és Matolcsy szeretőjéről.
- A lapkiadó vevője Mészáros Lőrinc érdekeltsége lehet, az ügyletet az állami MKB Bank finanszírozhatja.
Pecina nagyon jóban van Spéder Zoltánnal, az azóta kegyvesztetté vált bankárral. Spéder helyzete nem tett jót Pecinának sem, mert könnyen a nyakán maradhatott volna a Médiaworks. De szerencséjére a kormány – gyorsabban, mint várták – előrehozta a PLT megszerzését, így Pecina cége nem az FHB-tól, hanem az állami MKB Banktól vehetett fel hitelt.
Azt már régóta beszélik a médiapiacon, hogy a Fidesz a Mediaworks tulajdonosaival úgy állapodott meg, előbb bezárják a Népszabadságot, mielőtt a kiadóvállalat átkerülne a Fideszhez. És amit Magyarországon pletykálnak, az előbb-utóbb megtörténik – szól a bennfentes közmondás. Olyannyira, hogy már a Médiaworks vevőit is vélik források: az ország leggazdagabb gázszerelője, Mészáros Lőrinc.
Pecina Orbánnal tárgyalhatott a Népszabadságról
Több sajtóforrás is megerősítette, hogy a PLT vezetőit nemrégiben egy Mészáros Lőrinc-érdekeltségű balatoni hotelbe trombitálták össze értekezletre. Miután a kormány lecserélte a Pecinával jóban lévő Spédert, az FHB helyére az MKB ugrott be finanszírozóként a Médiaworks mellé. Ez úgy derült ki, hogy a Népszabadság újságírói észrevették az MKB zálogjogát a Népszabadság védjegyein, amiről az is felmerült, hogy a bejegyzés még nem jogerős.
A Népszava arról írt, Pecina személyesen járhatott Orbán Viktor irodájában, míg a Figyelő arról, hogy ezen a tárgyaláson megkezdődött az üzletember “leválasztása” Spéderről – egyben az alku a Mediaworks értékesítéséről is. Mindez tehát egy előre megírt forgatókönyv alapján történhetett a nyilvánosság kizárásával. Miközben a kormány a népnek azt kommunikálja, hogy őket nem érdekli a Népszabadság, és ha közbeavatkoznának, akkor sérülne a sajtószabadság. Hisz Orbánnak adnia kell a látszatra.
(Cikkünkhöz felhasználtuk a Magyar Narancs, az Átlátszó, a vs.hu, a 444.hu cikkeit.)