2006. augusztus 8. – Budapesten, a Műegyetem K épületének pincéjében az esti órákban lőgyakorlatot tartottak. Tűz ütött ki a pincében a helyszínre 29 autóval összesen 130 tűzoltó vonult. A kétszáz négyzetméteres helyiség gumifal kapott lángra, az égett a különféle szigetelőanyagokkal együtt. Az alagsor kialakítása „labirintusszerű”, a füst pedig mindent beborított. A helyszínen három fiatal tűzoltó – Pintér Gábor, Reppman és Horváth Ákos – vesztette életét. Hét társuk kórházba került, ők füstmérgezést szenvedtek. Mindennek már tíz éve.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság már a tragédia éjszakáján két vizsgálóbizottságot hozott létre, amelynek tagjai az oltás közben használt technikai eszközök és a tűzoltás szakszerűségének vizsgálták, beleértve a parancsnoki tevékenységet, a halálesetek, sérülések okait és körülményeit, a tűzoltók felkészültségét is. Az eredményt pár héttel később nyilvánosságra hozták: szakmai hibákat, hiányosságokat állapítottak meg, bár konkrét felelősöket, személyeket nem tudtak megnevezni, mondván, a szakmai hibák külön-külön nem voltak ok-okozati összefüggésben. Szakmai hiányosságokat állapítottak meg a híradó-ügyeleti tevékenységben, a tűzoltás-vezetésben, valamint azt is, hogy két tűzoltó nem rendelkezett a beosztásához szükséges teljes körű szakmai képesítéssel. Bár utóbbi kapcsán Bende Péter vezérőrnagy hozzátette, hogy az érintett két áldozat szakmailag eddig kifogásolhatatlan munkát végzett.
Fotó: Katasztrófavédelem
Kiderült az is, hogy a riasztás éjszakáján az irányítás számítógépe néhány percre “lefagyott”, de a riasztott egységek időben a helyszínre értek. A parancsnoki tevékenység felelősségével kapcsolatban úgy fogalmazott: “ha súlyos szakmai hibákat követtek volna el a parancsnokok, akkor nem fegyelmi, hanem büntető eljárásra lenne szükség”. Azt mondta továbbá, hogy:
Az igazságügyi orvosszakértő egyébként azt állapította meg, hogy a tűzoltók halálát füstmérgezés miatt fellépő keringési elégtelenség, illetve légzésbénulás okozta. Az áldozatokat hősi halottá nyilvánították.
A tragédia körülményeit a Budapesti Rendőr-főkapitányság rendkívüli haláleseti osztálya vizsgálta, a közigazgatási eljárást 2007 januárjában fejezték be. Akkor azt közölték, hogy a vizsgálat olyan adatot, körülményt nem tárt fel, amely szabálysértés vagy büntetőeljárás kezdeményezését indokolná.
2011 decemberében az országos rendőrkapitány úgy döntött, felülvizsgáltatja az eljárást. Ezt azzal indokolta a rendőrség, hogy a korábban eljáró szerv nem tisztázta a vallomások és a szakértői vélemények közötti ellentmondásokat, nem vizsgálta a lőtér vezetőjével szemben megállapított mulasztások és a három tűzoltó halála közötti ok-okozati összefüggést, és nem tett feljelentést a felmerült bűncselekmény gyanúja miatt. A hivatalos tájékoztatás szerint arra keresték a választ, hogy ténylegesen miért kellett meghalnia a három tűzoltónak, továbbá, hogy tűzoltószakmai mulasztások közrejátszottak-e a tragédiában.
Egy nappal később már arról számoltak be, hogy az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz, méghozzá több ember halálát okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt. A nyomozás 2013-ban megszűnt, felelőst nem találtak.
Fotó: Katasztrófavédelem
