Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: az egyik legfontosabb magyar szuverenitást érintő kérdés, hogy Magyarország határozhatja-e meg, kik a polgárai, kik élhetnek ott és ha valaki ide akar jönni, azt milyen feltételek mellett teheti meg. Erről a jogunkról nem mondtunk le, mondta, utalt az alaptörvényre is.
Kósa Lajos kijelentette: nem lehet belemenni abba, hogy valaki más döntse el, kikkel kell együtt élnünk. A népszavazás ennek a szuverenitásnak a megerősítéséről szól.
A házamban bárkit vendégül láthatok, de azt nem tűröm el, hogy a szomszéd mondja meg, hogy kit engedjek be.
A szentatya helyesen mondja: segíteni kell embertársainkon, de azt “hadd határozzuk meg mi, a segítségnyújtásnak milyen formáját választjuk”.
Az Európai Uniónak euromilliárdokkal kell azokban az országokban segítséget nyújtania, ahol válság van. Azok segítségét is joggal lehet elvárni, akik “voltak szívesek felgyújtani a puskaporos hordót”, közölte, majd megjegyezte: az Egyesült Államok volt az, amely a legintenzívebben támogatta a demokrácia-exportot, ami teljes kudarc.
Meg kell védeni
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője kiemelte: első pillanattól a kettős felelősség elvét hangsúlyozták, azaz, aki ténylegesen menekült, annak meg kell adni a védelmet, lehetőleg a saját hazájában. A gazdasági, szociális szempontok miatt megjelenő bevándorlóktól azonban meg kell védeni Európát.
Kitért arra is, hogy a nyugati kultúra válsága újabb lendületet kapott, ugyanakkor a kereszténység mindig egyensúlyt teremtett az emberi személy méltósága és a közösségek között.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke azt mondta, hogy magyar és magyar ember között nem lehet különbség. A migráció és bevándorlás mindig is nemzeti hatáskörben volt az unióban és ott is kell maradnia, zsarolásnak egyetlen nemzet sem engedhet.
Soros
Ugyanakkor kicsit szokatlan forma, hogy a kormány kezdeményez népszavazást, főleg amikor más témákban ez nehézségbe ütközik. Jó lenne, ha népszavazás és népszavazás között sem lenne különbség. A népszavazás mellett ugyanakkor a bérekkel is foglalkozni kellene, ez sok millió magyar embert érintő kérdés – tette hozzá Szél Bernadett. Kitért arra is: a szülőföldön való maradás joga olyan alapvető jog, amiért mindent meg kell tenni.
Az LMP társelnöke Soros György migráció ügyében tett nyilatkozatairól azt mondta: visszautasítják, amikor nagy befolyású emberek meg akarják mondani, hogy egy népcsoport, nemzet esetében mi a helyes magatartás. Más térfélen kellene fociznia, nem ebben a témában kellene tanácsokat adnia.
Kitért arra is: Ferenc pápa nyilatkozatai útmutatásként szolgálhatnának sok politikus számára, de kiforgatni ezeket soha, semmiképpen nem szabad.
Harrach Péter a szabad vasárnapra vonatkozó kérdésre azt mondta: a cél az volt, hogy a munkavállalók érdekeit szolgálják, hogy ezek az emberek az egyetlen pihenőnapon a családjukkal lehessenek. Ez több százezer embert érint. A parlament döntését nem szavazták meg – emlékeztetett, hozzátéve: ugyanakkor a helyzetet elfogadják.
Koalíciós partnerek vagyunk és a koalíció szempontjai fontosabbak, mint ez a kérdés, közölte a KDNP frakcióvezetője.
Szél Bernadett az új LMP-s társelnökről, Hadházy Ákosról elmondta: nincs szerepleosztás, semmi nem változik, a korrupcióinfót a kormányinfóval egyidejűleg igyekeznek minden csütörtökön megtartani. Úgy látta: a kormány offshore lovagokat hagy szabadon garázdálkodni, sőt kormánybiztosok lehetnek. Ezzel – kampányígérete ellenére – nem számolt le a Fidesz.
Saját magukra
Kósa Lajos az új MSZP-elnökről, Molnár Gyuláról azt mondta: nem igazodik ki a szocialistákon, nem lehet kiszámítani milyen vonalon vannak, milyen politikát folytatnak. Azt látja, még ők sem értik saját magukat.
Az állami körben dolgozóknál rendkívül jelentős béremelés volt, reagált a fideszes politikus Szél Bernadett felvetésére, és példaként a katonákat, rendőröket, pedagógusokat, közigazgatásban dolgozókat említette.
Rendszerszinten 2010 óta ez a kormány tette a legtöbbet a korrupció felszámolásáért, mutatott rá Kósa Lajos egy másik téma kapcsán, és kitért a korábbi pártfinanszírozási rendszerre, amelyet megváltoztattak.
Harrach Péter megjegyezte: 2010 és 2014 között az ellenzék kommunikációja a demokrácia-deficitről szólt.
Bejött? Nem, az emberek úgy látták, ez nem igaz.
Most arról szól az ellenzék kommunikációja, hogy szegényedik az ország és gazdagodnak a politikusok. Aki a kormányon van vagy volt, szembesül azzal, milyen intézkedéseket kell tennie és azzal is, hogy ha ezek nem eredményesek, újabbakra van szükség. Mindig lesz korrupció, bármilyen kemények ezek az intézkedések.
Harrach Péter egyetértett abban Kósa Lajossal, hogy kizárólag kormányzati eszközökkel a demográfiai helyzeten nem lehet javítani, összetett kérdésről van szó. A bérekről azt mondta: történtek lépések, de az egészségügyi szakdolgozóknál mindenképpen emelésre van szükség.
(MTI)
