Varga Mihály a Világgazdaságnak adott interjújában elmondta, Magyarország természetesen számol azzal, hogy a kilépés megváltoztatja majd az unió költségvetésének mozgásterét és hatással lesz – a támogatások haszonévezőjeként – a magyar büdzsére is, tekintve, hogy Nagy-Britannia a harmadik legnagyobb befizető ország volt.
Ugyanakkor szerinte ez nem a holnap kérdése, mivel a tárgyalások legalább két évig fognak tartani és a nemzetgazdasági miniszter azt is elképzelhetőnek tartja, hogy akár ezt a költségvetési ciklust sem érinti majd a kilépés, bár ennek kisebb az esélye.
A nemzetgazdasági miniszter szerint mindenkinek el kell fogadnia, hogy a brit választók másként képzelik el a jövőjüket. Ehhez a helyzethez pedig mindenkinek alkalmazkodnia kell, a döntés esetleges kedvezőtlen hatásaival pedig az uniós döntéshozóknak kell foglalkozni.
Varga Mihály légből kapottnak nevezte azt a feltételezést, hogy Magyarország is kilépne az Európai Unióból. Határozottan cáfolta az ezzel kapcsolatos találgatásokat.
Nincs ilyen szándék, nincs ilyen terv, nincs ilyen forgatókönyv, ötlet vagy elképzelés.
A nemzetgazdasági miniszter beszámolt arról is, hogy a tárca inkább azzal foglalkozik, miként lehet a Nagy-Britanniát elhagyó társaságok számára vonzó befektetési országgá tenni Magyarországot. Mint mondta, a kormány különleges kedvezményeket is felkínálna az áttelepülni szándékozó vállalatoknak, a részleteken még dolgoznak. A miniszter szerint mintegy 770-780 brit cég működik ma Magyarországon, amelyek elégedettek a befektetői környezettel, ez pedig jó referencia lehet.
(MTI)
