A ZRI Závecz Research Intézet legfrissebb reprezentatív felmérése szerint májusban megállt a Fidesz támogatottságának csökkenése, sőt a párt részben pótolni tudta a korábban eltávozó híveit. Február és április között 27-ről 24 százalékra esett a kormánypárt tábora, most azonban 26 százalékra nőtt.
A Jobbikot rövid távon nem gyengítette meg az alelnökök személye körül kialakult konfliktus, a változás statisztikai értelemben nem számottevő: a múlt hónapban 15, most 14 százalék áll mögötte. A nemzeti radikális pártot a rangsorban szorosan követi az MSZP, a múltkorival azonos, 12 százalékos támogatói körrel.
A Demokratikus Koalíció eredménye hónapról hónapra csekély mértékben, 1-1 százalékponttal változik, most az áprilisi 5-ről 4-re módosult. Ez az ingadozás jellemzi az LMP-t, korábban 3, ezúttal 4 százalékon áll. Az Együtt tartja a 2 százalékos, a Liberálisok az 1 százalékos támogatottságot. Májusban a Párbeszéd Magyarországért is láthatóvá vált a mérésben, 1 százalékot ért el.
Az idei év támogatottsági adatait összegezve egyik pártnál sem mutatható ki tartósan emelkedő vagy csökkenő tendencia. A Fidesz tábora 24 és 27 százalék között alakult, a kezdeti veszteségeket e hónapban kompenzálta. Az MSZP-nek év elején 10-ről 12 százalékra bővült a tábora, azóta nem szerzett, vesztett szavazókat. A Jobbik támogatottsága egy szűk tartományban, 13 és 15 százalék között mozgott – tehát lényegében állandó volt. A DK tábora 4-5 százalékos, az LMP-é 3-4 százalékos volt idén, pozícióikat a stabilitás, a stagnálás jellemezte. Az Együtt a kezdeti 1 százalékos támogatottságot követően 2 százalékon állandósult.
Csak egyharmad megy biztosra
A biztos pártválasztói körben ezúttal is csupán a lakosság egyharmada található, így ezen adatok továbbra is tájékoztató jellegűek. Az aktív szavazók között a Fidesz 43, a Jobbik 20, az MSZP 18 százalékot ér el. A DK 8, az LMP 4, az Együtt 3 százalékon áll.
A kormányzati döntések és az ellenzéki lépések valamint ezek kommunikációja csak kevesekre van olyan hatással, hogy passzív vagy bizonytalan választói magatartásukat feladva betagozódjanak egy párt táborába, megváltoztassák a preferenciájukat. Úgy tűnik, hogy alapvetően a már meglévő hívek elkötelezettségét növeli a politikusok tevékenysége. Erre utal az is, hogy nemcsak a pártok támogatottsága változatlan, hanem szavazóik szociológiai karaktere sem igazán módosul.
A Fidesz a leginkább megosztó
A választók negyede számára a legkedveltebb politikai erő a Fidesz, és ugyanekkora hányaduk nevezte meg a legnagyobb mértékben elutasított pártként, azaz olyanként, amelyre semmilyen körülmények között nem voksolna. A Fidesszel kapcsolatos heves averzió különösen az MSZP és a DK hívei körében észlelhető: hat-hattizedük számára a kormánypárt a legellenszenvesebb.
A Jobbik táborában is elterjedt álláspont a Fidesztől való markáns elhatárolódás: fele részüknek e párttal szemben van a legnagyobb ellenérzése.
A Fideszen kívül még három pártnak van számottevő elutasítása. A választók 14 százaléka az MSZP-t, 11 százaléka a Jobbikot tartja a legellenszenvesebb pártnak, a DK-ről pedig 8 százalék mondta ezt.
