Terror: módosítják az alkotmányt

Simicskó István, folytatva a januári egyeztetést, a parlamenti frakcióval rendelkező pártok képviselőit hívta meg, hogy egyeztessenek az alaptörvény módosítását célzó javaslatról, amely lehetővé tenné a Magyar Honvédség bevetését terrorhelyzetben.

A tanácskozást konstruktívnak nevezve elmondta:

a résztvevők egyetértettek abban, hogy szükség esetén, ha a rendőrség ereje nem elegendő, a hadsereget is be lehessen vetni a biztonság garantálásának érdekében. Továbbra is vita van viszont arról, hogy a terrorveszélyhelyzet új különleges jogrendi elemként kerüljön az alaptörvénybe, vagy valamelyik meglévő különleges jogrendi elemet egészítsék ki.

A kormány a terrorveszélyhelyzetet önálló jogrendi elemként rögzítené, de más megoldásra is nyitott. A tárgyaláson kompromisszumkészek voltak a felek. Megállapodtak, hogy a megbeszélés folytatódik. A kormány várja az ellenzéki javaslatokat is. Szeretnék, ha április végéig olyan szöveget tudnának benyújtani az Országgyűlésnek, amely megkapja a kétharmados támogatást – mondta Simicskó István.

A Jobbik nem ellenzi

A Jobbik nevében Mirkóczki Ádám bizakodásra okot adónak nevezte a többpárti egyeztetést. A honvédelmi miniszter és a kormánypárti képviselők is kompromisszumot mutattak az ellenzéki kifogásokra. A vita elsősorban arról szól, hogy az alkotmányban létrehozzanak egy új, különleges jogrendet a terrorveszély-helyzetre vagy azt adaptálják egy már meglévő szabályozásba.

Jobbik nem ellenzi az alkotmány terrorveszély-helyzettel kapcsolatos módosítását, ugyanakkor nem enged a kormány azon “túlhatalmi törekvéseinek”, amelyek nem a magyar emberek biztonságát, hanem pártpolitikai célokat szolgálnak.

Az LMP nem szeretné, ha babrálnának

Az LMP közleménye szerint lekerült a tárgyalóasztalról a kormány eredeti tervezete a terrorveszélyhelyzetről, mivel az ellenzék kijelentette, nem lesz partner abban, hogy a miniszterelnök és a kormány “bemondásra azt csináljon, amit akar”.

Schiffer András, a párt frakcióvezetője azt mondta, a kormányoldal szándékot mutatott a megegyezésre úgy, hogy “mindenféle biankó csekkek nélkül” módosítsák az alaptörvényt. Az LMP elsősorban azt szeretné, ha “nem babrálnának” a terrorfenyegetettség fogalmával, hanem azt a büntető törvénykönyvben (Btk.) szereplő megfogalmazásokhoz kötnék.

Az MSZP azért nem vett részt a megbeszélésen, mert – szerdai közleménye szerint – “a javaslat nem a magyar emberek biztonságáról, nem a terrorizmus elleni harcról, hanem pusztán a Fidesz korlátlan hatalmáról, a polgárok jogfosztásáról és az országgyűlési ellenőrzés kiiktatásáról szól”.

(Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás)