Egy hete, hogy K. Bálint szerelemféltésből tizenhárom késszúrással megölte általános iskolai barátját, korábbi partnerét, Vivient a dabasi erdőben. A jelenleg elérhető statisztikák tökéletesen stimmelnek a kakucsi gyilkosság körülményeivel. A 15 évesnél idősebb nőkkel szemben elkövetett
Morvai Krisztina 1998-as bírósági kutatása a férfiak és nők sérelmére elkövetett gyilkosságokat vizsgálta, és a Legfelsőbb Bíróság jogerőre emelkedett ítéleteiből kiderült, hogy
Ettől függetlenül a nők többsége még mindig inkább tart a sötét parkok mélyén lapuló idegen erőszaktevőktől, mint ismerőseitől, családtagjaitól – derült ki a NaNE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület) által összegzett kutatásokból.
Szerencsére akadnak nők, akik érzékenyek a jelekre, és igyekeznek még időben, a tragédiát megelőzendő, segítséget kérni. Az egyesület segélyvonala hetente négyszer négy órában érhető el. Egy-egy négyórás ügyelet alatt 3-8 hívóra van idő annak függvényében, hogy milyen hosszúak az egyes beszélgetések, mire van szüksége a hívónak.Továbbá rengeteg levelet kapnak emailben és a Facebookon is.
A beérkező hívások egy részét olyan nők kezdeményezik, akik érzik, hogy partnerkapcsolatukban nincs minden rendben, de nem tudják, hogy pontosan mit is gondoljanak a helyzetről. Másik részük már tisztán lát, csak nem tudja, mit tegyen.
Ezekben az esetekben már konkrétan életveszély áll fenn, és abban kérnek tanácsot, hogy miként lehet biztonságosan szabadulni a szituációból. Sokan felteszik a kérdést, hogy a nő miért nem lép ki egy bántalmazó kapcsolatból? Biztos nem is olyan rossz neki. De valójában nem erről van szó. A többség attól fél, hogy a helyzet még rosszabb lenne, illetve, hogy nem kapna segítséget. Higgyük el, nagyon veszélyes kilépni egy ilyen kapcsolatból, hetente egy nő Magyarországon bele is hal!
– mondta a 24.hu-nak Tóth Györgyi, a NaNE munkatársa.
Az egyesület nem csak lelkileg igyekszik támogatni a nőket, hanem a jogi procedúrára és a hazai helyzetre is felkészítik őket. Utóbbiakban egyébként a Patent Egyesület jogszolgálata is a segítségért szorulók rendelkezésére áll.
Jogszabályi háttér még lenne, jogalkalmazás már kevésbé
Ma Magyarországon a családon belüli erőszak tekintetében nem a jogi háttérrel van a legnagyobb baj. Bár kétségtelenül csiszolgatásra szorulna, az áldozatok védelme elméleti síkon többé-kevésbé biztosított. A gyakorlatban mégis teljesen máshogy fest a kép.
Sajnos semmi jóra nem számíthatnak a kapcsolati erőszak áldozatai hazánkban. A hozzánk forduló ügyfelek teljesen egyöntetű tapasztalata, hogy a jogi eljárásokban elenyésző számban veszik csak figyelembe a családon belüli erőszak tényét. Jellemzően úgy vizsgálják az ügyeket, mintha két egyenrangú fél közötti eljárásról lenne szó. Az eljáró szakembereknek (gyámhivatal, rendőrség, bíróság) nincsen meg a szaktudása ahhoz, hogy felismerjék és megfelelően kezeljék az ilyen ügyeket.
– magyarázza Stummer Vera, a Patent Egyesület jogvédője.
Hiába folyik vér
Nem egy olyan városi legendával találkozni, miszerint a rendőrök azt mondják a segítséget kérő nőnek, hogy sajnálják, de addig nem tudnak intézkedni, amíg “nem folyik vér”. A Patent Egyesülethez jogi tanácsért forduló nők tapasztalata azonban az, hogy a durvább esetek után sem segít a hatóság.
Ha történetesen vér folyt, és a rendőrség kimegy, döntően akkor sem az eljárásoknak megfelelően cselekszenek. Könnyű testi sértésként, vagy zaklatásos ügyként vizsgálják, ennek ellenére ezek az eljárások elenyésző számban indulnak.
Létezik egy országszerte minden rendőrségére vonatkozó kötelezően előírt ORFK-utasítás a kapcsolati erőszakról, amelyben pontról pontra le van írva, hogy a kiérkező rendőröknek hogyan kell eljárniuk. Csak sajnos az a tapasztalat, hogy nem így tesznek – folytatja a szakember.
- Bár elrendelhető lenne, a hatvan napos megelőző távoltartási kérelmeket sorra utasítják el a bíróságok.
- Vagy ott van az új büntetőjogi tényállás, a kapcsolati erőszak, ami lehetőséget ad arra, hogy az erőszakos cselekményeket kontextusba helyezve és ne elszigetelten, könnyű testi sértésként vagy zaklatásos ügyként vizsgálják, ennek ellenére ezek az eljárások nem léteznek.
- Illetve nincsenek verbális erőszakról szóló ügyek sem, annak ellenére, hogy a BTK-ban már külön tényállás a nem fizikai, hanem szóbeli, lelki erőszak.
Külföldön az eljáró hatóságok az illetékes civil szervezetek bevonásával kapnak képzést. Ezzel szemben Magyarországon a hatóságok nagyon ritkán nyitottak erre a tudásra. A NaNe 2008-2010 között segítette a rendőrség munkáját, de ez már a múlté.
A bírók képzése egyenesen kritikus. Tavaly például hatályon kívül helyezték azt az országgyűlési határozatot, hogy a bíróképzésbe kötelezően be kell vonni a családon belüli erőszakkal foglalkozó civil szervezeteket.
– hangsúlyozza Stummer Vera.
Jó nagy rés a nem létező pajzson
A Patent Egyesület legtöbb hívása a kényszerláthatásokkal kapcsolatos. A bíróságok többsége ugyanis teljesen figyelmen kívül hagyja válásnál azt, ha bántalmazó apáról van szó. Függetlenül az előzményektől, a férfi jogosult lehet a kötelező, kontroll nélküli elviteles kapcsolattartásra.
Ha pedig az anya megtagadja a láthatást, akkor a gyámhivatalok megbírságolják.
Figyelembe kellene venni, hogy egy partnerbántalmazó férfi nem lehet a gyerekének jó apja. Külföldön, például Angliában ezek az apák csak és kizárólag felügyelettel láthatják akár életük végéig a gyereküket.
– teszi hozzá a jogász.
Hová fordulhat a bántalmazott?
- a NANE segélyvonalhoz (H,K,Cs,P: 18-22 óra, 06-80-505-101)
- a KERET segélyvonalhoz (szexuális erőszak túlélők számára: H,P: 10-14 óra, Sz: 14-18 óra: 06-40-630-006),
- a PATENT Egyesület jogsegélyszolgálatához (Sz: 16-18: 06-70-
252-5254, Cs: 10-12 óra: 06-70-277-6522) - illetve tájékozódjon az alábbi honlapokról
www.nokjoga.hu www.patent.org.hu www.keretkoalicio.blogspot.com
www.muszajmunkacsoport.hu és www.nane.hu
