Előírják, milyen könyvekből taníthatnak, milyen témákról beszélhetnek, de a magyarok ezt nem tűrik tovább
– így kezdődik a Der Spiegel cikke a március 15-i tüntetésről. Szerintük az ellenállás mértéke meglepő lehet a jobboldali-konzervatív politikusoknak, akik fensőbbségesen nyilatkoztak az elmúlt hetekben. Idéznek Pilz Olivértől és Pukli Istvántól is – többek közt azt, hogy az utóbbi évek reformjai a szocialista időket idézik a huszonegyedik század helyett. Megemlítik, hogy Pukli ellen fegyelmi eljárás indult politikai aktivitásáért. A Spiegel mellett a Stern és a Süddeutsche Zeitung is hírül adta, hogy „a hideg ellenére ismét több ezren tiltakoztak, a tömeg Orbán lemondását követelte.”
Az ABC news cikke hangsúlyozza:
Az Associated Press hírügynökség közleményét vette át többek közt a Daily Mail és a New York Times is. Ebben szintén Pukli Istvánt idézik, aki március 30-ra egyórás munkabeszüntetést ígért, amennyiben „a kormány nem érti meg, hogy nem fordulhat az ország ellen.” A BBC a szintén 2014 végén lezajlott, a korrupció és az Oroszországgal ápolt szoros kapcsolat elleni tiltakozással állítja párhuzamba az eseményeket.
Nem lehet többé szabadon élni
A szófiai Novinite hírügynökség erősen fogalmaz: „Oktatási reformot követelő tüntetés rázta meg a magyar fővárost.” Akár tízezren is részt vehettek az eső ellenére és „követelték az ország 120 ezer tanárát ellenőrző, ’bürokratikus szörnyetegnek’ tartott intézmény megszüntetését”.
A Reuters kiemeli, hogy „az eső áztatta felvonulást egészségügyi dolgozók és számos civil csoport is támogatta”. „Sokaknak alkalmat adott arra is, hogy hangot adjanak Orbán egyéb reformjaival szembeni felháborodásuknak is, amelyeket indokolatlanul szigorúnak és önkényesnek találnak.” A cikkben megszólaltatott tüntető szerint Magyarországon nem lehet többé szabadon élni, dolgozni, véleményt nyilvánítani.
Orbán Viktor a legnagyobb probléma, aki két részre osztotta az országot – amíg hatalmon marad, addig ez nem változhat meg.
A Wall Street Journal szerint
Kiemelik azt is, hogy – amint Pukli beszédében is elhangzott – a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a tanárok követelései széles körű támogatást élveznek.
Kirohanás az EU ellen
A Wall Street Journal kitért Orbán Nemzeti Múzeumnál tartott menekültellenes beszédére is, hozzátéve, hogy a miniszterelnök még mindig nagy népszerűségnek örvend Magyarországon.
A Der Spiegel második cikke szerint Orbán arra használta fel a nemzeti ünnepet, hogy „csapást mérjen a brüsszeli ellenfeleire”, egyenlőségjelet téve bűnözők és bevándorlók közt. „Orbán Viktor beszéde újabb kirohanás volt az EU és Németország ellen, amelyeket a menekültpolitikájuk miatt támadott”. Bár a cikk írója nem nevezte meg Németországot, „Európa romba döntésével” vádolta azt.
A New York Times is külön cikkben foglalkozott Orbán beszédével, hozzátéve, hogy Magyarország tavaly csupán 508 személynek kínált védelmet, annak ellenére, hogy menedékjogot ígért az „igazi menekültek számára”.
Az ARD Wien tudósítója Budapestről bejelentkezve maga is kitűzte a kokárdát, az eseményről készült riportban pedig a német tévénézők is meghallgathatták Orbán beszédét arról, amit szerinte „ma Európában tilos kimondani” – hogy „a bevándorlás bűnözés, és terrort hoz az országainkba”.
