Napirend előtt szólalt fel hétfőn a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök, az elmúlt hét végén tartott EU-csúcson hozott döntéseket ismertette saját szemszögéből. Mint mondta, arra a következtetésre jutott, hogy a döntések fontossága miatt első kézből kell tájékoztatnia a parlamentet.
A brit állampolgároké az utolsó szó
Elsőként a brit reformjavaslatokról ejtett szót, azt mondta: itt nem kevesebbről van szó, mint az Európai Unió átalakításáról. A fő kérdés a csúcson az volt, hogy tekintettel az Egyesült Királyság sajátos szociális rendszerére, lehet-e változtatni az ott dolgozó, nem brit állampolgárokat megillető ellátáson? A kormányfő szerint olyan megoldást sikerült a V4-ek fellépésének eredményeként kialkudni, melynek nyomán a szabad munkavállalás továbbra is megillet minden uniós polgárt, és megvédték azt az elvet is, hogy az ott dolgozók, akik járulékot fizetnek, továbbra is korlátozás nélkül megkapják az ezért járó ellátást.
Vannak olyan brit juttatások is, amelyekért nem fizetnek a munkavállalók, és mégis megkapják – Orbán szerint még ezeket sem lehet elvenni, csak arra lesz a jövőben lehetőség, hogy megfelelő indoklással, korlátozott időre felfüggesszék ezeket. A legélesebb vita a gyermekek után járó szociális támogatással kapcsolatban volt. Mint a miniszterelnök vázolta, vannak olyan családok, ahol a szülők az Egyesült Királyságban dolgoznak, de gyermekük nem velük él, ez a magyar kormány „tényfeltárása” alapján valamivel több, mint kétszáz magyar családot érint. Itt azt az álláspontot fogadták el, hogy ezekben az esetekben azon országok létfenntartási költségeihez igazítják a támogatást, ahol a gyermek tartózkodik.
A miniszterelnök köszönetet mondott Szlovákia, Csehország és Lengyelország kormányainak is az „elért eredményekért”, „jó bajtársaknak” bizonyultak – mondta, amit kormányoldalról taps követett. Orbán azt is hangsúlyozta, hogy a mi érdekeinknek az felel meg, ha az Egyesült Királyság tagja marad az EU-nak, de erről maguknak a briteknek kell népszavazáson dönteniük.
Nem borul senki a nyakunkba
Ezt követően áttért a menekültügyben zajló vitára. A legfontosabb fejleménynek azt nevezte, hogy az uniós csúcson „először fogadták el a magyar megközelítést egész Európára nézve”. Orbán szerint első alkalommal mondták ki, hogy a legfontosabb feladat a „migránsok” megállítása, ezzel oda jutottunk, ahol az EU-nak egy éve kellett volna lennie, „a józan ész útjára léptek”.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy most mégsem borul senki a magyarok nyakába, nem fejezik ki elismerésüket, de a politikában ezt indokolatlan is lenne elvárni, „azt mindenesetre rögzítsük”, hogy bárhogy magyarázzák, az EU azokat az elveket fogadta el, amit a magyar kormány eddig is képviselt. Ezt újabb taps követte a kormánypárti képviselők soraiból.
Támadás
Ugyanakkor az idei évben a kormányfő szerint „nagyon komoly veszéllyel” kell szembenézni, a márciusi EU-csúcson kiderül, hogy „sikerül-e a közép-európai országok torkán legyömöszölni egy olyan rendszert”, ami arra jogosítaná fel azokat az országokat, melyek befogadnak „migránsokat”, hogy „kötelező érvénnyel elosszák őket más országok között”. Ez azzal járna, hogy állandóan beszállítanák hozzánk is azokat a „migránsokat”, akiket nem akarunk ide beengedni – közölte a miniszterelnök.
Orbán szerint ennek a „brüsszeli támadásnak” a kivédése lesz az elkövetkező hónapok legfontosabb feladata, a szerdai kormányülésen alakítják ki annak stratégiáját, hogy ezt hogyan „verjék vissza”.
Vona népszavaztatna
Orbán Viktor felszólalására válaszolva Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője azt mondta: nem tartja elégségesnek, hogy a miniszterelnök azt mondja, elutasítja a kvótát. Szerinte népszavazást kellene tartani. Emlékeztetett arra, hogy korábban a kormányfő Románia uniós csatlakozását is a székely autonómia megteremtésétől tette függővé, mégis e nélkül lett tag az ország. Vona alaptörvény-módosítást javasolt a kvótával kapcsolatos népszavazás kiírásához.
Schiffer András, az LMP társelnök-frakcióvezetője azt mondta: „a tőke Európája” helyett „az emberek Európájáról” kellene beszélni, de ennek ellentmond a brit reformkövetelésekről született uniós megállapodás. Ha az európaiak biztonságáról, jólétéről, szociális ellátásáról van szó, az EU nem működik, amikor a bankok érdekeiről van szó, akkor hatékonyak az intézményei – közölte Schiffer. A migrációval kapcsolatban szerinte az uniós csúcson ugyanaz a „szerencsétlenkedés” folytatódott, mint amiről az elmúlt egy év szólt, ebben minden állam- és kormányfőnek felelőssége van.
Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője azt mondta: szomorúnak tartja, hogy a kormányzati kommunikáció győzelmi jelentésekről adott hírt, holott ma kevesebb jog és kevesebb pénz illeti meg a magyar állampolgárokat Európában, mint eddig. Szerinte a múlt heti uniós csúcson a magyar embereket lefokozták, ehhez pedig Orbán Viktor asszisztált.
A Magyar Liberális Párt közleménye szerint 600 ezer magyar munkavállaló jogainak korlátozását semmiképp sem lehet sikerként értékelni. Véleményük szerint az Orbán Viktor által is támogatott uniós záródokumentum hátrányosan érinti a külföldön dolgozó magyar munkavállalókat. Különösen aggályosnak tartják, hogy Nagy-Britannia után Németországban, Ausztriában és Dániában is csökkenthetik a magyar családokat korábban megillető juttatásokat. Azt viszont üdvözölték, hogy a magyar kormányfő a kvótarendszerről szóló korábbi uniós döntést elfogadta. Hozzáteszik, hogy ugyanakkor ez a döntés nehezen hozható összhangba a kormánypárt korábbi menekült- és kvótaellenes
kommunikációs hadjáratával, melyre az adófizetők pénzéből milliárdokat költöttek.
Orbán védelmébe vette a külföldön dolgozó magyarokat
Orbán Viktor a frakcióvezetőinek válaszolva elmondta: az ellenzék rendszeresen megtámadja és negatív színben tünteti fel azokat a magyarokat, akik külföldön vállalnak munkát. Szerinte különböző emberek különböző okokból döntenek így és ebbéli jogukat nem helyes elvitatni.
Azt kellene inkább mondani – folytatta, hogy
nagyra becsüljük őket, hogy van bennük bátorság, elszántság meg kraft.
Az érintettek lassan több mint 2 milliárd euró értékben hazaküldik jövedelmük tekintélyes részét. A kormány elismeréssel adózik azoknak, akik kockázatot vállalva Magyarországon kívül is megpróbálnak tenni családjuk boldogulása érdekében.
Orbán Viktor megköszönte a KDNP és a Fidesz támogató hozzászólásait, az MSZP-nek viszont azt javasolta, hogy a brit népszavazás témakörében egyeztessen az európai szocialistákkal is, akik majd elmondják, hogyan kell értelmezni a megállapodást.
Ők nem lesznek ilyen udvariasak a tárgyi tévedésekkel szemben, mint ahogy mi vagyunk
– mondta Tóbiás Józsefnek címezve.
A bevándorlást érintő MSZP-s felvetésekre Orbán Viktor úgy reagált: ha a szocialisták lettek volna kormányon az elmúlt másfél évben, akkor ma több százezer beazonosítatlan, ismeretlen, közvetlen veszélyt jelentő idegen tartózkodna Magyarországon.
Ha a szocialisták politikáját fogadta volna meg a magyar kormányzat, akkor Magyarország ugyanolyan mértékig lenne kitéve a terrorveszélynek, mint ahogy Párizs ki volt téve és Magyarországon a nők ugyanúgy ki lennének téve a veszélynek, mint Köln városában voltak szilveszter éjszakáján
– hangoztatta Orbán Viktor.
Az EU-n belüli szakadást komoly kérdésnek ítélte és azt kérte Tóbiás Józseftől, hogy beszéljen a francia szocialistákkal erről, mert ők az első képviselői ennek a koncepciónak.
A kormányfő az LMP-s Schiffer Andrásnak azt felelte: a “politikai diszlexiával” nem tud mit kezdeni, a zárónyilatkozatot el kell olvasni, s ha azt valaki nem tudja értelmezni, akkor azon nem tud segíteni.
Mielőtt a tudással arányban nem álló bátorsággal nyilatkoznak erről, próbálják megérteni, mi van oda leírva – javasolta. Világosan rögzítették ugyanis a szövegekben, hogy Szlovákia és Magyarország folyamatosan ellenzi a 160 ezres kvótát. Ezt Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista elnöke is megerősítette nyilatkozatában – hívta fel a figyelmet.
A miniszterelnök kitért arra, hogy a szabadkereskedelmi egyezményről lesz mód szavazni a parlamentben, az alapszerződés módosítását pedig időszerűnek tartja, de ezt Magyarország egyedül nem tudja elérni.
Orbán Viktor a jobbikos Vona Gábor felvetéseire reagálva közölte: a megállapodással értékelése szerint távolabb került az Európai Egyesült Államok koncepciója, ugyanakkor az új migrációs szabályozás közelebb hozza azt. Elvi okunk is van arra, hogy ne támogassuk, túl azon, hogy konkrétan káros lenne Magyarország számára – emelte ki.
