Belföld

Magyarország és Szerbia annyira szereti egymást, hogy határátkelőt nyitott

roszkei-atkelo(210x140).jpg (Array)
roszkei-atkelo(210x140).jpg (Array)

Röszkénél végre az 5-ös főúton is át lehet menni Horgos felé és fordítva. Szijjártó Péter nagyon örül a magyar-szerb összeborulásnak, hisz közösen retteghetünk a menekültektől.

Újra megnyílt a régi Röszke-Horgos határátkelőhely. Az 5-ös úton található, kétszer kétsávos átkelőt az autópályáról letiltott járművek, valamint augusztusban az autóbuszok kivételével a nemzetközi személyforgalom használhatja minden nap 7 és 19 óra között. Szijjártó Péter külügyminiszter a pénteki ünnepségen elmondta, hogy a magyar-szerb együttműködés soha nem volt olyan jó, mint amilyen manapság.

Magyarországnak és Szerbiának közösen kell leküzdenie az olyan, a közép-európai létből fakadó versenyhátrányokat, mint a határok nehéz átjárhatósága, ami gátja a gazdasági fejlődésnek. Ezért a tervek szerint újabb átkelő nyílik majd Kübekházánál és Bácsszentgyörgynél is. A miniszter szerint a magyar-szerb határon jelenleg három állandó és a régi röszkeivel együtt négy korlátozott nyitva tartású közúti határátkelőhely működik.

Új átkelőt, ezeret!

A cél az új átkelők kialakítása mellett a még korlátozva használható határátlépési pontok nyitva tartásának meghosszabbítása, illetve az, hogy a személyautók a csúcsidőszakon kívül is használhassák a röszkei létesítményt – tette hozzá. Szijjártó közölte: Magyarország és Szerbia bővíti azok lehetőségeit, akik törvénytisztelő módon kívánják átlépni a határt, de akadályokat állít azok elé, akik törvénytelenül próbálkoznak ezzel.

 

Ma már több bevándorló jön Európába a nyugat-balkáni útvonalon, mint a Földközi-tengeren keresztül. Az idei évben eddig több mint százezer illegális bevándorló érkezett Magyarországra, szinte kivétel nélkül Szerbia irányából – mondta a miniszter. Kiemelte, Magyarország kötelessége a határai és egyben az Európai Unió védelme. Ugyanakkor valamennyi uniós tagországot rá kell szorítani arra, hogy a dublini szabályoknak megfelelően járjon el a bevándorlási kérdésekben – szögezte le a miniszter.

A határzár nem magyar-szerb kérdés

Szijjártó elmondta, hogy a határzár felépítése nem emberi jogi, nem külügyi és különösen nem magyar-szerb kétoldalú kérdés. Szerbia ugyanúgy szenved a bevándorlási nyomástól, mint ahogyan Magyarország – tette hozzá. Elmondta, Magyarország októberben az EU, a nyugat-balkáni országok, valamint Törökország kül- és belügyminisztereinek részvételével konferenciát kíván szervezni Budapesten azért, hogy közös megoldást találjanak a bevándorlási nyomásra. Hozzátette, a megoldásokat nem az EU-n belül kell keresni, ezért helyes volna, ha a közösség úgy adna fejlesztési támogatásokat harmadik országoknak, hogy azokat a bevándorlás csökkenését eredményező feltételekhez kötné.

Ivica Dacic szerb miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter kifejtette, szeretné, ha minél előbb eljönne az az idő, amikor nincs szükség sem határátkelőkre, sem határőrizetre, mert a két ország egyaránt az Európai Unió tagja. Azt mondta, bár Magyarországra Szerbiából érkeznek az illegális bevándorlók, azok szerb területre is az Európai Unión keresztül jutnak el.

Szerbia egyedül nem képes megoldani a problémát – mondta Dacic, aki a helyzet érzékeltetésére elmondta, hogy belügyminisztersége idején, 2008-ban mindössze száz menedékkérelmet adtak be, jelenleg ez a szám mintegy 60 ezer. A szerb politikus közölte, az utóbbi évtizedekben most a legjobbak a szerb-magyar kapcsolatok, amelyekre a kölcsönös bizalom és partnerség jellemző.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik