„A befektetett hárommillió hétszázezer forint részben megtakarításokból, részben örökségből van. Mikor megszületett a Quaestor-törvény, megnyugodtunk. Éppen nyaraltunk, amikor kiderült, hogy a törvényt nem tartják be, de még akkor sem gondoltunk arra, ami végül lett: a befektetett pénzünkből csak a töredékét, hétszázezer forintot kaptunk meg” – meséli az egyik tüntető a Pasa-park előtt.
0, azaz nulla
De nem csak ő járt így. A postaládánkban szinte naponta találunk Quaestor-kötvényes elszámolást. Bár most a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (QA) és a Beva azt közölte, hogy mostanra a Beva eddig összesen 25 ezer befektető kártalanítását utalta át az OTP-nek, amelyek együttes összege 69,5 milliárd forint. Megkezdődött a mintegy 300 jogi személy kártalanítása is, hétfőtől összesen 150 ügyfelet fizetnek ki, míg a többiek kérelmét a hiányzó adatok pótlása után bírálják el. Szerintük ezzel a jogosultnak nyilvánított 32 ezer Quaestor-kötvényes károsult 78 százaléka már felveheti a pénzét a bankfiókokban, míg a többieknél folyamatban van az adatok egyeztetése, az esetleges hiánypótlások beérkezése, és azok elbírálása. Ezzel szemben a nekünk küldött elszámolásokban van olyan is, amiben 1 635 000 forintos kötvény után egyetlen fillért sem kap vissza az ügyfél. Az ok pedig elég prózai.
Mese nincs
A quaestorosokat két alap kártalanítja a törvény szerint. A Befektető-védelmi Alap (Beva) és a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (QA). A Beva a nekünk küldött dokumentumok alapján úgy tűnik, valóban fizet. A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja viszont nem. Ez pedig azért lehet, mert a QA felfüggesztette a kifizetéseket arra hivatkozva, hogy amíg a Quaestor-törvény az Alkotmánybíróság előtt van, addig nem tudja végrehajtani a törvényt. A Quaestor-törvényt két indítványban is megtámadták az Alkotmánybíróságon. A Buda-Cash-ügyfelek egy csoportja azt sérelmezi, hogy rájuk más szabályok vonatkoznak, az OTP pedig szintén ezt a pozitív megkülönböztetést sérelmezi. Az valóban érthetetlen persze, hogy mondjuk egy Buda-Cash-ügyfél, miután bedőlt a befektetője, miért kap más elbírálást, mit egy quaestoros. De a tüntető quaestorosok szerint, ha már hozott egy rájuk szabott törvényt a Magyar Országgyűlés, akkor azt igenis végre kell hajtani. Mese nincs.
Persze az is igaz, hogy a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja úgy tűnik, nem jut pénzhez. És erről alapvetően a kormány tehet.
Az MNB sem ad
A Magyar Nemzeti Banktól kellene kapniuk egy három hónapos gyorskölcsönt, amit aztán a bankoktól kellene hitelként megszerezni. De épeszű bank nem nagyon ad kölcsönt. Az ok pedig elég egyszerű. A törvény szövegében ugyanis nem a BEVA-nál és OBA-nál szokásos “állami készfizető kezességvállalás”, hanem egyszerűen “az állam kezességvállalása” szerepel a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja mellett. Vagyis, ha “állami készfizető kezességvállalás” került volna a törvénybe, akkor mindenki boldogan hitelezné az alapot, mert az olyan volna, mintha mondjuk, állampapírt venne. Biztosan visszakapja a pénzét a hitelező. Így viszont, hogy csak “az állam kezességvállalása” van a szövegben, nem csak a bankok, de még az MNB sem ad hitelt.
Az egyik tüntető most azt mondja, ha kell Rogán Antal lakása előtt álldogál akár estig is, csak adják vissza a pénzét.
A Fidesz-frakció így reagált cikkünkre:
“A Befektető-védelmi Alap eddig összesen 25 ezer befektető kártalanítását utalta át, amelyek együttes összege 69,5 milliárd forint, ebből az összegből július 27-ig 41 milliárd forint már eljutott a károsultakhoz. Hatmillió forintig mindenki kártalanítást fog kapni, a brókercég mintegy 32 ezer károsultja közül – az MNB adatai alapján – 22 ezer ember esetében ez teljes kártalanítást jelent. A maradék 10 ezer ember, akik közül sokan 20 millió forintot követelnek, szintén hozzájutnak a fejenkénti hatmillió forinthoz, de a hatmillió forint feletti követelésük kielégítésével még várniuk kell az Alkotmánybíróság döntésére.
A Fidesz képviselőcsoportja mindent megtett azért, hogy 30 millió forintig teljes összegű legyen a kártalanítás, a bankok voltak azok, akik ezt megakasztották. Világossá tették, hogy nem hajlandók teljesíteni a fizetési kötelezettségüket, az Országgyűlés döntését megtámadták, és beadvánnyal fordultak az Alkotmánybírósághoz.
A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja fontosnak tartja, hogy az Alkotmánybíróság törvénykezési szünetét követően minél hamarabb döntést hozzon és bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság jóváhagyásával teljesül a parlament akarata: a szocialista brókerbotrányok áldozatai hozzájutnak a teljes kártalanításhoz, a csaló brókerek pedig a börtönbe kerülnek.”
