Idén több mint 105 ezren jelentkeztek felsőoktatásba, ebből 68 ezren alapképzésre, írja az Eduline. A legelső jelentkező már az e-felvételi rendszer megnyitásának a napján, 8 után 9 perccel már le is adta a jelentkezését, amit azután már nem is módosított. De olyan is volt, aki a határidő előtt 8 perccel regisztrált. Ő nem siette el. A nappali, államilag támogatott képzések pontjai, közülük néhány:
A Corvinus Egyetem gazdálkodási és menedzsment képzésre (magyar nyelvű képzés) például 455 pont kellett. Az ELTE jogi karára, jogász képzésre, 460, míg a Corvinus alkalmazott közgazdaságtanra 466. A BME-GTK gazdálkodási és mendzsment szakhoz szintén 460 pont kellett. A BGF kereskedelem és marketingre 449, míg a pécsi jogra 472.
A leggyorsabb jelentkező egyébként 3 perc alatt töltötte ki az összes űrlapot, a leglassabbnak ehhez 54 nap kellett. Összesen egyébként 750 ezer dokumentumot dolgoztak fel.
Az idei Pont Ott Parti
Hír24 / Berecz Valter
Kicsit bővebben
A legnépszerűbb alapképzés a gazdálkodási és menedzsment lett, ahova majdnem hétezren jelentkeztek, a legkevesebben pedig a mezőgazdasági szakoktató szakra, ami csak a Szent István Egyetemen indul.
Az idei Pont Ott Parti az Orczy-parkban van, az idei pontok pedig a Felvi oldalán, katt. Akinek van okostelefonja, az az applikációt is letöltheti, ott is elérhetőek a ponthatárok.
Az ELTE-től megtudtuk, idén a szükséges legmagasabb ponthatár 492 volt, ezt annak kellett elérnie, aki angol nyelv és kultúra – német és nemzetiségi német nyelv és kultúra osztatlan tanári szakra akart bekerülni. 14 szakon volt szükség 450-nél több pontra a sikeres felvételihez. Az átlagponthatár a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon (399), a PPK-n (392) és a Társadalomtudományi Karon (373) volt a legmagasabb. A jelentkezők átlagpontszáma a következő 5 ELTE-s szakon volt a legmagasabb: pszichológia (462), alkalmazott közgazdaságtan (450), germanisztika (449), anglisztika (446), kommunikáció és médiatudomány (439).
Tovább emelkedtek a ponthatárok a Semmelweis Egyetem legnépszerűbb képzésein, tudtuk meg az egyetemtől.
Az orvos-, a fogorvos- és a gyógyszerészképzés ponthatárai is emelkedtek a tavalyi évhez képest a Semmelweis Egyetemen. Öt karon 1910 hallgató kezdheti meg a tanulmányait szeptemberben: 1344-en államilag finanszírozott, míg 566-an költségtérítéses képzésre nyertek felvételt. A Semmelweis Egyetem általános orvosi szakára 435, a fogorvosira 429, a gyógyszerészre 385, az gyógytornászra 410 pont kellett idén.
A Corvinus azt írja, az egyetem hat karára a most befejeződött felvételi eljárásban 4042 jelentkező nyert felvételt, ami közel 5%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A BCE az elmúlt évekhez hasonlóan idén is növelni tudta a felvett jelentkezők számát.
Mesés pontszámok
A Független Diákparlament szerint sok hallgató csak mesés pontszámokat elérve juthat be a választott képzésre. Jancsó Zsombor, a szervezet elnöke csütörtökön Budapesten, a Pont Ott Parti pontváró rendezvény helyszínén tartott sajtótájékoztatóján elmondta, az elmúlt évek oktatáspolitikája azt eredményezte, hogy sok hallgató csak kiugróan magas pontszámokat elérve juthat be a választott képzésre, vagy milliós hiteltartozást felhalmozva végezheti el azt.
Hangsúlyozta, fontosnak tartják, hogy Magyarország minél több, piacképes tudással rendelkező egyetemistát képezzen. A diákvezető szerint nem tudni, hogy az oktatáspolitika mi célt szolgál, de “Magyarország jövőjét biztosan nem”. Közölte: szeretnék elérni, hogy a fiatalokat minél jobban vonják be az oktatásügyi szakmai munkába és döntéshozatalba.
Nagyon bőven
A közzétett adatok alapján államilag támogatott képzésben az egyik legmagasabb pontszám, minimum 465, az alkalmazott közgazdaságtan szakra, gazdaságelemzési képzésre és nemzetközi tanulmányok szakra kellett. Ez a szám már ismert volt, ugyanis mindhárom szak azon 41 közé tartozik, amelyen korábban – tavaly decemberben – központilag meghatározták a ponthatárokat.
Szintén ismert volt, hogy államilag finanszírozott jogászképzésre és nemzetközi gazdálkodás szakra 460 ponttal, pénzügy és számvitelre 458-cal, kommunikáció és médiatudomány, illetve gazdálkodás és menedzsment szakra 455-tel lehetett bejutni. Háromszáz pontot határoztak meg például a politológia, a szociológia szakirányoknál; osztatlan tanárképzésben 305 pontot rögzítettek.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) egyes osztatlan tanári képzésein rendkívül magas pontszámok szerepelnek: angol-német és nemzetiségi német szakpáron például 492, fizika-informatika szakos képzésen 480, olasz-magyar tanárszakon 478 pont. A Szegedi Tudományegyetem földrajz-történelem szakos tanárképzésén 460, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) történelem-olasz szakpáros tanárképzésén 463 pontra volt szükség a bejutáshoz.
Az orvosképzésre bekerüléshez a Semmelweis Egyetemen 435 pontnál, Szegeden 413 pontnál, Debrecenben 409-nél, Pécsett pedig 403-nál húzták meg a határt. Az állami ösztöndíjas általános orvos szak központilag meghatározott minimum ponthatára 380 volt.
Más szakokon is felfelé módosították az eredeti központi ponthatárokat az intézmények. Jogászképzésre a meghatározott 460 pontos minimumnál többet három egyetemen kérnek a bejutáshoz: Pécsett 472, a Széchenyi István Egyetemen 464, Miskolcon pedig 462 pontot.
A Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán költségtérítéses képzésben is 451 pont kellett a bejutáshoz. Állami ösztöndíjas képzésen, a nemzetközi tanulmányok angol nyelvű szakhoz, valamint az alkalmazott közgazdaságtanhoz 466-nál, a gazdálkodási és menedzsment angol és magyar nyelvű képzéséhez pedig egyaránt 455-nél húzták meg a határt.
A Műegyetemen az államilag finanszírozott pénzügyi és számvitel szakhoz 457, a vegyészmérnöki szakhoz 433, gazdálkodási és menedzsmenthez 460, míg a biomérnöki képzéshez 399, az építészmérnökihez pedig 356 pont kellett.
A ponthatárok kihirdetése előtti visszaszámlálást Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, valamint Kiss Norbert, az NKE rektorhelyettese indította el. A ponthatárok kihirdetése után a jelenlévő diákok többsége láthatóan örömmel fogadta az eredményeket.
A legnépszerűbb képzési terület – tavalyhoz hasonlóan – a műszaki volt, erre a felvételizők 16 százaléka jelentkezett. Gazdaságtudományi képzésre 15, pedagógusira 12, orvos és egészségtudományi képzésre 9, informatikai képzésekre 8 százalékos volt a jelentkezési arány.
A legnépszerűbb szak a gazdálkodás és menedzsment volt, míg második helyre az óvodapedagógus képzés jött fel, harmadik a gépészmérnök szak. Utánuk a mérnökinformatikus és jogász szakok következtek. Emelkedett az osztatlan tanárképzésre jelentkezők száma: míg 2013-ban 2607-en, tavaly 3537-en, idén 3963-an adtak be kérelmet.
A legkedveltebb intézmény ebben az évben is az ELTE volt – ide több mint 22 ezren jelentkeztek -, a második helyen, csaknem 15 ezer felvételizővel, a Szegedi Tudományegyetem végzett.
A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal közreműködésével, az Emberi Erőforrások Minisztériumának jóváhagyásával, egyebek mellett a felvételizők számának, az intézmények kapacitásának, valamint a jelentkezők eredményeinek figyelembevételével határozzák meg.
A besorolási döntést, amely tartalmazza, hogy kit hova vettek fel, az e-felvételi szolgáltatásból tölthetik le a jelentkezők. Amint a határozat elérhetővé válik, az Oktatási Hivatal e-mailben értesíti a felvételizőket, legkésőbb augusztus 5-éig. Azok a felvételizők, akik jelentkezéskor megadták a mobilszámukat, még csütörtök este SMS-értesítést is kapnak az eredményekről.
