Belföld

A Velencei Bizottság szétszedte a médiatörvényt

Horváth Balázs
Horváth Balázs

hírszerkesztő. 2015. 06. 19. 19:55

Az Európa Tanács alkotmányjogász szakértői szerint a változtatások iránya jó, de egy kicsit kevés: a médiahatóság tagjainak a kinevezésén is változtatni kellene, azt pedig politikailag függetlenné kellene alakítani.

A magyarországi médiaszabályozás javítása érdekében az elmúlt években született intézkedések jó irányba mutatnak, de a médiaszabadság javítása további lépéseket igényelne – foglalt állást pénteken elfogadott véleményében a magyar médiát szabályozó törvényekről az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete, a Velencei Bizottság.

Az alkotmányjogászok három magyar jogszabályt vizsgáltak, a 2010-ben született CIV. és CLXXXV. törvényt, amely a média és a sajtó működését szabályozza, valamint a tavalyi XXII. törvényt, amely a reklámadóról rendelkezik. Ez utóbbival kapcsolatban a vélemény megjegyzi, hogy az adó májusi jelentős csökkentése sok olyan kérdést megold, amelyek bevezetésekor fogalmazódtak meg. A dokumentum egyúttal üdvözli a kormány nyitottságát a jogszabály módosítására, egyúttal azt szorgalmazza, hogy az adóterheket egyenlően, diszkriminációmentesen ossza el, valamint kerülendőnek nevezi az amúgy is gazdasági nehézségekkel küzdő médiaszektor túlzott adóztatását.

A 30 oldalas dokumentum végkövetkeztetéseiben az alkotmányjogászok elismerik a kormány elmúlt években tett erőfeszítéseit az eredeti jogszabályok javítására, és üdvözlik, hogy továbbra is nyitott a párbeszédre.

Mindazonáltal kiemelnek a jogszabályokból olyan passzusokat, amelyeket szerintük elsőbbséggel felül kellene vizsgálni.

A bíróságnak kellene mérlegelni

A sajtótörvény törvénysértő tartalmakról szóló szövegébe a Velencei Bizottság beillesztené az arányosság elvét. A vélemény ugyanis azt mondja, hogy a törvény több meghatározása nem kellően világos. A dokumentum szerint ilyen például az alkotmányos rendet sértő, vagy valamilyen nemzet vagy kisebbség kirekesztésére alkalmas tartalom tilalma.

Azzal sem ért egyet a jelentés, hogy a törvény tiltja vallási vagy politikai meggyőződés bírálatát. Nem helyes a testület szerint az sem, hogy a törvény semmi esetre sem engedélyezi, hogy a médiatartalom személyiségi jogokat sértsen. Az alkotmányjogi szakértők szerint ezt a bíróság joga lenne mérlegelni.

“Jogos, ha az állam fellép a lázító, gyűlöletkeltő, obszcén és rágalmazó beszéd ellen. Ugyanakkor a törvény felülvizsgálatra szorulna annak érdekében, hogy ezeket a homályos fogalmakat, mint az erkölcs vagy az alkotmányos rend, a bíróságok ne értelmezhessék túlságosan tágan” – írja véleményében a Velencei Bizottság.

A sajtótörvénynek a bírák szerint azt is világossá kellene tennie, hogy az újságírókat csak bíróság és csak büntetőügyekben utasíthatja forrásaik felfedésére, ha az információ más módon nem szerezhető meg.

Változtatni kellene a Médiahatóság tagjainak választásán

A médiatörvénynek rendelkeznie kellene arról, hogy a hatóság csak a legvégső esetben szab ki akkora pénzbüntetést, amely súlyosan érinti az adott médium normális működését, például ha többször tömeges erőszakra szólít fel. Emellett a büntetéseket nem kellene azonnal kikényszeríthetővé tenni, a jogorvoslat idejére fel kellene őket függeszteni, a bíróságoknak pedig lehetőséget kellene adni a Médiatanács döntéseinek lényegi felülvizsgálatára.

A vélemény a Médiatanács tagjainak megválasztási módján is változtatna annak érdekében, hogy a társadalmilag jelentős politikai és egyéb csoportok, valamint a média méltányos képviselete is biztosított legyen. A Velencei Bizottság a médiahatóság és a Médiatanács elnökének posztját és kinevezését is módosítaná a hatalomkoncentráció csökkentése és a személy politikai semlegességének biztosítása érdekében. Ezen a téren a 2013-as módosítások jó irányba mutatnak, de “sok megfigyelő” szerint nem elegendőek a Médiatanács tényleges függetlenségének szavatolásához – foglal állást a bizottság.

Politikaialag semlegessé kellene válni

A testület a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumát is átalakítaná. A dokumentum végkövetkeztetései szerint kívánatos volna a közszolgálati médiaszolgáltatás irányításának decentralizációja, és változtatni kellene azon, hogy a közszolgálati médiumok kizárólagos hírszolgáltatója az MTI.

A testület emlékeztet arra, hogy a médiaszabályozásnak nincs egy bevált európai modellje, ezért a magyar törvényalkotónak kell megtalálnia annak módját, hogy a Médiatanácsot politikailag semleges testületté alakítsa.

A kuratórium tagjainak kiválasztását elemző részben a testület azt írja, hogy a Médiatanács nem tekinthető függetlennek. Kifogásolja, hogy a tagokkal szemben a törvény szakmai követelményeket nem támaszt, a jelölésükre adott rövid határidő miatt pedig “az egyetlen ésszerű következtetés az, hogy nem szakmai, hanem politikai megfontolások alapján választják ki őket”.

Üdvözlendő változtatások

A hírszolgáltatás tartalmi szabályozásával kapcsolatban a vélemény üdvözli, hogy az Európa Tanács szakértőinek vizsgálata után a kormány módosította a jogszabályt, így az már csak sokszínű és kiegyensúlyozott tájékoztatást ír elő, és ez a passzus csak a lineáris médiaszolgáltatókra vonatkozik.

“Ezek a változtatások üdvözlendőek” – írja a testület, de hozzáteszi: kérdéses, hogy indokolt-e fenntartani a most is meglévő tartalmi követelményeket. A dokumentum szerint a kiegyensúlyozott objektív tájékoztatás minden újságíró számára dicséretes szakmai teljesítmény, és jogos az államnak az az elvárása, hogy a média egésze gyorsan és pontosan képes legyen hiteles információkat szolgáltatni.

A testület az állami hirdetésekre is kitér, s azt írja: az állami hirdetési költségvetést objektív és transzparens szabályok alapján kellene felhasználni, a magánkézben lévő médiának pedig lehetővé kellene tenni, hogy fizetett politikai hirdetéseket tegyen közzé.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Marjai János/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.