A törvény beépíti a szövegbe a hazai közbeszerzési gyakorlat korrekcióit is; a javaslat megjelent az Országgyűlés honlapján. Az Európai Unió múlt évben elfogadott három új közbeszerzési tárgyú irányelve átfogóan reformálja meg az uniós közbeszerzési jogot. A klasszikus közbeszerzéseket szabályozó és a közszolgáltatók beszerzéseire irányadó irányelvek mellett megjelenik a koncessziós szerződéseket szabályozó irányelv. A közbeszerzési jogorvoslatokra továbbra is a régi irányelvet kell alkalmazni.
A törvényjavaslat nagyobb hangsúlyt fektet a közbeszerzések gondos előkészítésének megkövetelésére, és részletesebb követelményeket támaszt a becsült érték meghatározásához. Az építési beruházások műszaki előkészítése körében pedig előírja, hogy az eljárás csak a – külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő – tervek birtokában indítható meg. A törvényjavaslat az értékelési szempontok szabályozásakor előírja, hogy az ajánlatkérők azokat az ajánlattevőket részesítsék előnyben, amelyek termékei, illetve szolgáltatásai minőségileg hozzáadott értéket képviselnek az egyébként olcsóbb, de valamilyen szempontból rosszabb termékekhez képest, vagy pedig innovatív megoldásokat tartalmaznak.
A túlárazás megakadályozására a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő – az eljárást megindító felhívásban – előre meghatározzon egy olyan összeget, amelyet meghaladó árat vagy költséget tartalmazó ajánlatot a bírálat során érvénytelenné fog nyilvánítani. Csökkennek továbbá az ajánlattételi határidők, például a nyílt eljárásnál 40-ről 35 napra, ez elektronikus benyújtás esetén 30 napra rövidíthető. Kivételesen, sürgősség esetén pedig lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni, 15 napos ajánlattételi határidővel.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szintén kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek az idei költségvetési törvény módosítását. Ebben az új közbeszerzési törvény értékhatárait veszi át, annak hatályba lépésétől, azaz november 1-jétől. Az új értékhatárok is az uniós irányelvekhez igazodnak.
