Belföld
szieszta (Array)

Hat dolog, ami megváltoztatná Budapestet

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2015. 05. 17. 14:00

Pár éve még röhögtünk az ötleten, hogy közösségi bringa fog egyszer működni Budapesten. A sziesztától a felturbózott gyorséttermekig sok-sok jó ötletet lehetne pedig még megvalósítani. Persze az innovatív ötletek terjesztésével és az okos városokkal foglalkozó civil szervezetek szerint egy dolog átgyúrása a legfontosabb: a közösségeké.

Az utóbbi években óriási lendületet kapott Budapest fejlődése, pártállástól és a körülményektől függően lehet állítani, hogy jó, hogy végre elkészült a Várkert Bazár, a 4-es metró vagy épp a lerohadt Kossuth tér felújítása, és egy rakat új ötletet is beépítettek a városképbe. Nyugati nagyvárosokban már pörgő találmány volt a városi közbringa rendszere, amit (egy angolnak viccesen hangzó) Bubi névre kereszteltek, vagy ha már közlekedés, a buszokat, villamosokat és egyéb tömegközlekedési járműveket valós időben követő FUTÁR is hasznos ötlet volt. Létrejöttek szuper, használható parkok, közkertek, menő közösségi terek és kezdeményezések, de mindig lehet újat mutatni, körülnéztünk hát, milyen innovációkat lehetne még Budapesten bevezetni, amik más nagyvárosokban már bizonyítottak.

Szieszta

Rögtön egy olyan rendszert mutatunk be elsőnek, amiről tudományos eredmények is bizonyítják, mennyire hasznos: a szieszta. Ez ráadásul nem is egy új találmány, a mediterrán államokban régóta használják a munkahelyeken az ebéd utáni-körüli nagyobb munkaszüneteket. Ez bizonyítottan növeli a munka hatékonyságát, kevésbé stresszes és aktívabb munkavállalókat eredményez, és mondani sem kell, ez mennyit tud egy feszült nagyváros életén dobni. A megvalósítástól pedig nem állunk távol, pár éve arról szóltak a hírek, a kormány tervez ilyen lépést.

szieszta (Array)Foró: Europress/AFP/Dominique Faget

Szenzorvilág

Az észak-spanyolországi Santander nem egy többmilliós metropolisz, 200 ezren se lakják, mégis létrehoztak egy nagy ötletet: telerakták érzékelőkkel, mérőműszerekkel a várost. 15 ezer szenzor figyeli nonstop a parkokat, buszokat, kukákat és vízvezetékeket, és méri a közlekedés, a levegőminőség, a zajszint vagy épp a szabad parkolóhelyek számait. A 9 millió eurós (2,76 milliárd forintos) projekt megérte, mindent tudnak a város működéséről, ha megtelik egy kuka, még arról is azonnal tudomást szereznek. Az információkat a lakosokkal is megosztják: tucatnyi alkalmazást lehet a telefonokra letölteni, amin követhető egy csomó minden, akár az egyéni vízfogyasztás is.

A hongkongi polip

Találó név lett a hongkongiak egyik leghasználhatóbb plasztikkártyájáé: Octopusnak, azaz polipnak nevezték el a műanyag lapot, amit rengeteg dologra tudnak használni. Utazhatnak a tömegközlekedésen, vásárolhatnak termékeket, kifizethetik a telefonszámlát, de sok iskola, lakó- és irodaépület beléptetőkártyaként is elfogadja. Napi 13 millió tranzakciót hajtanak végre vele többmillió dollár értékben. Érdekesség, hogy a személyi igazolvány mindenre jó, amit az Octopus nem fed le: reptéri beléptetés, könyvtári kölcsönzés vagy akár egészségügyi dolgok intézése is lehetséges vele. Nem kell magyarázni, mennyire leegyszerűsítené a túlbonyolított pesti életet mindössze két kártya használata. Ha hinni lehet a híreknek, ettől már nem vagyunk messze.

octopus (Array)Fotó: Europress/AFP/Ed Jones

Áruszállítás két keréken

Budapesten a mai napig az egyik legnagyobb gond a belváros forgalomcsillapított övezeteiben az áruszállítás kérdése. Nemcsak egy csomó bolt, de áruházak és piacok is vannak ilyen övezetekben. Az áruszállítók rühellik a szűk kis belvárosi utcákat, ahol képtelenség parkolni, a gyalogosok és bringások meg a pöfögő fehér kisteherautókat. Mi a megoldás? A cargobiciklik. Kisebb üzleteket simán el lehet látni így is: a kisteherautó leparkol a belváros szélén, a bolt kiküldi a cargobringás eladóját, beszerzőjét, akárkijét, majd ő beteker az áruval. Működő rendszer is van: a szűkutcás, bringafüggő Amszterdamban sok bolt tölti fel így a készleteket.

cargobike (Array)Fotó: MTI/Marjai János

Cohousing

Berlin nagyon jó példa arra, hogy ott mennyire pörög ez a cohousingnak nevezett rendszer. Az angol kifejezést le lehet sután együttlakásra fordítani, de ez voltaképp sokkal többet takar. Budapesten hogy néz ki egy ingatlanfejlesztés? Egy nagy fejlesztőcég összerakat egy tervezőirodával egy nagyon modernnek gondolt, de persze pazarló, giccses és rossz anyagokat felhasználó tervet, majd megépíti ezt és eladja a lakásokat drágán. A cohousing esetén az egész másképp működik: egy közösség gyűjti össze a tőkét, demokratikus úton dönt a tervekről és követi le az építkezést, majd közös terekben éli le az életét. Nagy közös konyhában lehet főzni, a gyerekek közös terek(b)en játszhatnak, miközben a közös tulajdonú társasházat érintő döntéseket (pl. devizahitel felvételét) közösen döntik el, demokratikus szavazással.

+1. Hamburgerszekrény

Hollandiában, a tilburgi pályaudvar oldalában lévő könyöklős gyorsétteremben (a Smullersében) láttuk először a rapid tömegétkeztetés létező leggyorsabb módszerét. Az ember megáll egy nagy, melegített, sok kis fakkból és plexiajtóból álló szekrény előtt, bedobja a megfelelő összeget, beüti a megfelelő ajtó kódszámát, mire az egy kattanással kinyílik. Mögötte pedig ott lesz a szekrény másik oldalából a konyhások által odatett gyorskaja (hamburger, hotdog, nálunk lehetne töki pompos). Így eladóktól mentesen lehet gyorsan etetni az embereket, nagy csomópontokon klasszikus módszer egy gyorsétteremnek, na meg a kígyózó sorok gyilkosa.

Okos város, okos lakók, ÉLET!

A megszokottól eltérő, emberközpontú nézetet hoztak be a városfejlesztésbe a Mindspace Nonprofit Kft. tagjai, akik nem feltétlen az infrastruktúra szempontjából közelítik meg a kérdést. A Mindspace a környezetvédelem, a nonformális oktatás és a városban való együttélés szempontjából fogja meg a dolgokat. “Nem startégiaalkotásra koncentrálunk a limitált erőforrásunkkal, hanem konkrét tettekre, programokra, illetve hogy nemzetközi szinten is konkrét eseményeket létrehozó dolgokban igyekszünk partnerek lenni” – mondta Kobrizsa Ádám, a csapat egyik őstagja.

Kobrizsa elmondta, sokat járnak és jártak külföldön, innen merítettek több ötletet, magát a SmartCityt is. Szerinte ők nem szimplán okos városokat, hanem okos városlakókat (smart citizeneket) akarnak képezni és motiválttá tenni. “Igyekszünk behozni a gamificationt, tudásátadást játékos módon” – mondta Kobrizsa, aki részletezte, milyen menő térképes játékokat fejlesztettek ki, amiken keresztül megismerhető a városi terek története. “A kényszer nagyon kreatívvá teszi az embert. Ezek direkt olcsó, de ütős játékok” – tette hozzá, sorolva, hogy ők nonprofit szervezet, akik szűkösen állnak az anyagiakkal, az irodájuk is egyikük kávézója a Mikszáth téren és nemzetközi pályázatokból próbálnak forrásokat előteremteni.

Apró jó ötleteket már most is megvalósítottak, ilyen a zöldfal is – mutatott Kobrizsa a kávézóban egy hozzáértő partner által kialakított falrészre, amire növények sokaságát függesztették ki, némelyiket speciális fényspektrumú LED-világítással táplálva. Az ilyen zöld megoldások vonzzák az embereket, jó példa volt Kobrizsa szerint az, hogy egy ládába egy fát ültettek a kávézó teraszára, azóta meg lehet figyelni, hogy mindenki ide ül le, keresve a fa árnyékát és védelmét. Az épületek külső zöld falai pedig kiváló hőelnyelők.

Hamarosan segédkeznek egy budapesti előadás megrendezésében, amit a Dialóg Egyesület felkérésére egy izlandi csapat tart, akik pazar e-demokráciás felületet építettek ki Reykjavíkban a 2008-as válság után. Ezen a neten nyilváníthatott egy közösség véleményt mindenről, egy idő után már a költségvetésbe is beleszólásuk volt és a lakosság jelentős része beszállt a projektbe. A jó példák között említette a Teleki tér átépítését is, amibe sikerült bevonni a környéken lakókat, az egészből pedig egy aktív civil szervezet nőtt ki. Az ars poeticájuk ebből le is jön, ahogy Kobrizsa fogalmaz: “Bármi, ami ma Magyarországon közösséget teremt, az fontos”.

“Egy csomó dolog fejben dől el. Nemcsak a város hat a lakosra, hanem a lakos is hat a városra. Ha autóutakat építesz, ösztönzöd az autózást, ha kerékpárutakat, akkor ösztönzöd a bringázást” – mondta Kobrizsa. Épp ezek miatt jó a bringás bumm is, hogy Bubit és kerékpársávokat építettek, de lenne még mit rendezni, pl. a Rákóczi utat visszaadni az embereknek vagy a Duna-partokat. Kiváló külföldi példákat is hozott, mint a kerékpárhidakat építő Koppenhága, az évi 5000 fát ültető Melbourne vagy a földrengés miatt ideiglenesen lezárt utcát végleg sétálóövezetté tevő San Francisco. És hogy miként fog kinézni Budapest pár évtized múlva? Kobrizsa szerint a mostani egy megállíthatatlan folyamat, aminek a vége egy élhető város lesz.

 

Látott olyan fantasztikumot más külföldi városokban, amit Budapesten is el tudna képzelni? Hiányzik önnek valami olyan, amit kiválóan használt Lisszabonban, Londonban vagy Lusakában? Írjon címünkre, ha van még valami pazar ötlete!

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.