„Az ihlet egy reggelizés közben jött, de nem tudtuk sokáig, hogy mi legyen a téma. Az egyik legősibb képzőművészeti technikához a mozaikhoz méltó klasszikus műfajt a portrét választottuk. (…) Pár éve Erdélyben vásároltunk egy üveg jó pálinkát egy jegenyei nénitől, beszélgettünk, és azt mondta, hogy kétféle ember létezik a „libazsíros” és a „disznózsíros”. Ezt a mondást azóta is emlegetjük, mert sokféleképpen lehet értelmezni, és nagyban hozzájárult a mozaik elkészítéshez.” – mondta Csáki László, akinek élettársa, Szép Éva adta az ötletet, hogy készítsék el az első, kísérleti jellegű szalonnaportré a kormányfőről.
A szalonnakockákat – a kép elkészülte után – lefagyasztották, és később apránként elfogyasztotta a két alkotó.
