A felnőtt lakosság 29 százaléka dohányzik, szemben a 2009-es 31 százalékos aránnyal – írja a KSH nemrégiben nyilvánosságra hozott egészségfelmérése alapján a Magyar Nemzet. A KSH 2014-felmérése szerint csak az alkalmilag cigarettázók aránya esett vissza, a rendszeres dohányosoké még nőtt is : 2014-ben 28 százalék, 2009-ben 27 százalék gyújtott rá naponta. A nőknek kevesebb mint negyede, a férfiaknak egyharmada rendszeresen dohányzik.
A 15–18 évesek között a lányok 14 százaléka dohányzik, ugyanebbe a korcsoportba tartozó fiúknak viszont csaknem a negyede. A nőknél a 18–34, illetve 35–64 év közöttiek korcsoportjában jelentősen magasabb ez az arány: előbbiek 29, utóbbiak 27 százaléka rendszeres dohányzó, 65 év feletti nőknek azonban mindössze 7 százaléka gyújt rá rendszeresen. A férfiaknál a fiatal felnőtt korcsoportban (18–34 évesek) csaknem kétszer akkora, 42 százalék a dohányosok aránya, mint a fiatalkorúak között – írja a portál.
Az idősebb férfiak teszik le leggyakrabban
A középkorúaknál nincs lényeges változás, 35 százalék a 2009-es 36 százalékához képest. A legidősebb férfiaknak csak 18 százaléka dohányzik rendszeresen, közülük szoktak le a legtöbben az elmúlt öt évben, amikor még 38 százalékuk dohányzott. Nagyok az országon belüli regionális különbségek: a Dél-Dunántúlon cigarettáznak a legtöbben, ott a lakosság harmada gyújt rá mindennap, a Közép-Dunántúlon, illetőleg a Dél-Alföldön viszont csak a negyede.
Az Eurostat legutóbbi felmérése szerint a vizsgált európai uniós országok közül a magyar férfiak a középmezőnyben helyezkednek el, a nők viszont a második helyen állnak a negatív rangsorban: csak a görög nők dohányoznak náluk nagyobb arányban.
Kimagasló a magyarok körében a dohányzással összefüggő halálozási arány: az Egészségügyi Világszervezet számításai szerint a százezer lakosra jutó standard halálozási ráta (SDR) Magyarországon több mint kétszerese (411,5) az EU-tagországok átlagának (192,7).
