Az igazságügy-miniszter szerint a halálbüntetéssel kapcsolatban is az emberi jogok európai egyezményét kell irányadónak tekinteni Magyarországon, más kérdés, hogy a témáról vitatkoznak.
A jog szilárd, a helyén van, a jogból egyértelműen következik, milyen kötelezettségei vannak Magyarországnak, mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter csütörtökön a halálbüntetéssel kapcsolatban.
Az EU intézményeit megreformáló, 2009-es Lisszaboni Szerződés – amelyet 325 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 14 tartózkodás mellett fogadott el a parlament – kötelező a tagállamokra nézve. Ebből következően Magyarország is alkalmazza az alapjogi chartát, és fontosnak tartja az abban foglalt értékeket. Szerinte az emberi jogok európai egyezménye és a hatodik kiegészítő jegyzőkönyve is a magyar jog része. Az Európai Unió alapjogi chartája 2. cikkének 2. bekezdése kimondja, hogy senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni, és ugyanezt rögzíti a hatodik kiegészítő jegyzőkönyve is.
Magyarországon az Európai Unióról szóló szerződés és az Európa Tanács jegyzőkönyve hatályban van, ezt kell irányadónak tekinteni, mondta a miniszter, de más kérdés, hogy a témáról vitatkoznak.
Trócsányi László szerint a bűnmegelőzésre kell a hangsúlyt helyezni, rendkívül fontos a súlyos bűncselekmények elkerülése, és emellett az áldozatoknak meg kell adni a megfelelő védelmet. Magyarország büntetőpolitikája ezen alapul, és a készülő új büntető eljárásjogi törvény is ezt tűzi ki célul – emelte ki.
Voltak idők Magyarországon, amikor politikai okokból ítéltek embereket halálra, mondta, de reméli, hogy ez az időszak soha nem fog visszatérni.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden Pécsen azt mondta, hogy néhány éve azt hitték, a magyar büntetőjogról és a bűnüldözésről szóló viták végére pontot tettek, amikor bevezették a három csapás törvényét és a tényleges életfogytiglani büntetést. Ezeknek a visszatartó ereje azonban önmagában nem volt elegendő, ezért a halálbüntetés kérdését Magyarországon napirenden kell tartani.
