Az ombudsman hivatalának 2014. január 1-jétől létrejött új hatásköre a közérdekű bejelentések kezelése, illetékes szervekhez eljuttatása, és ha indokolt, az azok alapján lefolytatott eljárások felülvizsgálata.
Székely László elmondta: féltek attól, hogy a hivatalra zúdulnak a bejelentések, de az adatok cáfolják azt a sztereotípiát, hogy a magyar egy feljelentő nép. Tavaly és az idei első negyedévben összesen 410 közérdekű bejelentés érkezett. Az esetek 70 százalékában azonban a bejelentő kérte anonimitásának megőrzését. Az ombudsman szerint ez magas arány: azt jelzi, hogy az emberek félnek a retorziótól.
Gulyás Attila, a közérdekű bejelentővédelmi és ügyfélkapcsolati főosztály vezetője előadásában elmondta: ha a bejelentő kéri, akkor a hivatal megőrzi személyes adatait és nem adja ki más szervnek. Az ügyeket egyébként az illetékes hatóságok vizsgálják ki. A bejelentések által érintett hatóságok között van például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, önkormányzatok, kormányhivatalok, polgármesteri hivatalok. A beadványok a többi között adófizetési kötelezettség megsértésével, környezetvédelemmel – például illegális hulladék lerakásával -, vagy éppen a közlekedés rendjével kapcsolatosak. A beadványok 40 százaléka volt magalapozott. Eddig 42 esetben kérték a bejelentők az elbírálás felülvizsgálatát.
Pallai Katalin, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója előadásában arra hívta fel a figyelmet: a szabályalkotáshoz nem elég a hatalom és a szakértelem, a valóság figyelembevétele nélkül nem lehet hatékony szabályokat alkotni. A szabályok érvényesülését pedig alapvetően befolyásolják azok az emberek és intézmények, amelyekre a szabályok vonatkoznak, akiknek azt alkalmazni kell.
Ha a szabályok és a valóság között ellentmondás van, ha az emberek nem azonosulnak a szabályokkal, az a hatékonyság rovására megy. Ezért a szabályoknak olyan értékeket kell hordozniuk, amelyeket követnek az emberek, az intézmények, ilyenek például a demokratikus értékek – tette hozzá a szakember.
