Ahogyan korábban megírtuk, Kósa Lajos idén márciusban azért került nehéz helyzetbe, mert kiderült: debreceni ingatlanja mellé épített garázsa hivatalosan nem létezik, nincs feltüntetve a földhivatali térképvázlaton, és vélhetően egy kicsit át is nyúlik a szomszéd telekre.
Kósáék 2008-ban kapták a használatbavételi engedélyt, akkor a korabeli légi felvételek szerint már állt a 40 négyzetméteres garázs, vagyis a hatóság embereinek fel kellett tűnjön, hogy az akkori polgármester ingatlana a garázzsal egybeépült a szomszédos sorházzal.
2002-ben, az ingatlan vételekor az eladó jelezte, hogy a térképhez és a földhivatali nyilvántartáshoz képest a telek lényegesen kisebb. Az 1000 négyzetméter becslésen alapult – írta Kósa magyarázatképpen a vagyonbevallásában.
Az ügyet robbantó Indexnek Kósa azt mondta: az összeférhetetlenség miatt a hajdúszoboszlói önkormányzat adta ki számára a használatbavételi engedélyt, amely a külső garázsra is vonatkozik. A hajdúszoboszlói önkormányzat viszont jelezte: nincs közük a Kadosa utcai ingatlanhoz. Végül Debrecen jegyzője reagált a portálnak, magyarázata szerint a végleges használatbavételi engedély „kiterjed a 15,06+15,50 négyzetméter nagyságú garázsra, tehát nyilvánvaló, hogy a garázs engedéllyel épült, és megfelelt a hatályos jogszabályoknak, köztük az építési és tűzvédelmi szabályoknak is”. A papírokba azonban nem pillanthatott bele az újságíró.
Szegedi István, az Együtt debreceni képviselője szintén a hivatalos papírok megtekintésével szeretett volna utánajárni, hogy minden rendben van-e Kósa Lajos számára kiadott engedélyekkel. Sikertelenül, ugyanis a jegyző válasza szerint a volt polgármester engedélyei személyes adatoknak minősülnek, amelyek kikérésre egy képviselőnek nincs hatásköre, azokat csak és kizárólag bizottság tagjaként vagy képviselő-testületi ülésen ismerheti meg. A jegyző hozzátette: az építésre vonatkozó hatósági engedélyek ráadásul még testületi tagként sem tartoznak a képviselőkre, mert azok kezelése a „jegyzőre telepített államigazgatási hatáskörök”.
