Belföld

Vasárnapi zárva tartás: belenéztünk a semmibe

Vasárnapi zárva tartás (Vasárnapi zárva tartás)
Vasárnapi zárva tartás (Vasárnapi zárva tartás)

...és a semmi visszanézett ránk. A Hír24 vasárnap is nyitva tartó fotórovata végigjárta Budapest plázáit és parkolóit és szembesült az emberiség legnagyobb félelmével: a teljes nihillel. Hogy erőt adjunk a ránk váró nehéz évekhez, a téma legnagyobb tudója, Friedrich Nietzsche szavait hívjuk segítségül - így talán jobban megérthetjük, mit akart ezzel az egésszel a kormány. Ki tudja, talán még meg is barátkozunk vele.


(Fotó: Pál Anna Viktória)

Vannak, akik meg akarják nehezíteni az emberek életét, csupán azért, hogy felajánlhassák nekik utólag receptjeiket az élet megkönnyebbítésére, például keresztény hitüket.

 


(Fotó: Neményi Márton)

Ti mai magányosok, ti elkülönülők, egykoron nép lesz belőletek.

 


(Fotó: Pál Anna Viktória)

A nihilizmus normális állapot. Lehet az erő jele: a szellem ereje, annyira fokozódhat, hogy számára az eddigi célok aránytalanul csekélyek. Másrészt a nem elégséges erő jele szintén lehet, mely erő elégtelen ahhoz, hogy produktív módon tűzzön ismét maga elé valamely célt, miértet, hitet.

 


(Fotó: Neményi Márton)

Ha egyszer meghoztuk a döntést, a legjobb ellenérv előtt is be kell zárni a fület: ez az erős karakter jele. Tehát az ostobaság alkalmi akarása.

 


(Fotó: Neményi Márton)

De az embernek ne legyen túl sok igaza, ha a nevetőket a maga oldalán akarja látni; valamennyire ne legyen igaza, ez hozzátartozik a jó ízléshez.

 


(Fotó: Pál Anna Viktória)

Aki szörnyetegekkel harcol, ügyeljen, nehogy közben szörnyeteggé váljék.

 


(Fotó: Neményi Márton)

Minden mély gondolkodó jobban féli, hogy megértik, mint hogy félreértik. Az utóbbitól talán a hiúsága szenved; az előbbitől azonban szíve, együttérzése, mely mindig így beszél: “ó, miért akartok magatoknak oly súlyos sorsot, mint az enyém?”

 


(Fotó: Pál Anna Viktória)

Az olyan ember, aki valami nagyra tör, mindenkit, akivel pályáján találkozik, vagy eszköznek tekint, vagy késleltetésnek vagy gátnak – olykor átmeneti pihenőhelynek. Az őrá jellemző magasan szabott jóság embertársai iránt egyedül akkor lehetséges, ha már a csúcsra ért és uralkodik.

 


(Fotó: Neményi Márton)

A hasonlóbb, a szokványosabb emberek voltak mindig és vannak előnyben, a válogatottabbak, kifinomultabbak, ritkábbak, nehezebben érthetőek könnyen egyedül maradnak, magányukban baleseteknek kiszolgáltatottabbak, s utódokban ritkán szaporák.

 


(Fotó: Pál Anna Viktória)

Gyakran ellentmondunk egy véleménynek, holott tulajdonképp csak a hang ellenszenves nekünk, melyen elmondották.

 


(Fotó: Neményi Márton)

Aki parancsolásra lett rendelve és teremtve, az önmegtagadás és a szerény háttérbe húzódás nem erény volna, hanem egy erény eltékozlása.

(Fotó: Pál Anna Viktória)

Lemondani valamiről, ami a tulajdonunkban van, feladni birtoklása jogát – örömet okoz, ha nagy gazdagságra utal. Ebben áll a nagylelkűség.

 


(Fotó: Neményi Márton)

Aki a világba mélyen belelátott, nyilván kitalálja, mennyi bölcsesség is rejlik abban, hogy az emberek felszínesek. Önfenntartási ösztönük tanítja őket, hogy legyenek illékonyak, könnyűek és hamisak.

 


(Fotó: Pál Anna Viktória)

Függetlennek lenni, a keveseknél is kevesebbek dolga: – ez az erősek előjoga.

 


(Fotó: Neményi Márton)

Mások rosszindulatú beszéde rólunk gyakran tulajdonkép nem is nekünk szól, hanem olyan bosszúság nyilvánulása, amelynek egész más okai vannak.

 


(Fotó: Neményi Márton)

Az embernek magának kell próbák elé állítania magát, kiderítendő, függetlenségre és parancsra termett-e; méghozzá idejében. Nem kitérni saját próbatételeink elől, noha talán ez a legveszedelmesebb játék a játszhatók között, s végtére is csak próbák, melyeknek magunk vagyunk a tanúi, s kívülünk nincsen bírája.

 


(Fotó: Neményi Márton)

Minden sorsdöntő dolog a “csakazértis”-ből jön létre.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik