Szél Bernadett (LMP) szerint a jelen politikai és geopolitika helyzetben Orbán Viktornak egyetlen célja lehetne: az ország szuverenitásának növelése, a függőség csökkentése, de e helyett az egyik függőséget a másikra cserélte. A politikus a Medián Greenpeace számára készült közvélemény-kutatására hivatkozva azt mondta, hogy a magyarok 66 százaléka, ha választhatna, alternatív, zöldenergiákat választana. Mint mondta, a kormány a kétharmad akarata ellenére kormányoz, nukleáris gyarmati sort szán az országnak. Az ellenzéki politikus hatalmasnak nevezte a paksi beruházás korrupciós kockázatát, azt is kifogásolta, hogy titkosították az azzal kapcsolatos dokumentumokat.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára erre azt válaszolta, hogy a miniszterelnök, a kormány és az Országgyűlés számot tevő többsége a magyar emberek, a családok, a gazdaság érdekeit első helyre sorolva hozza meg döntéseiket, ez vonatkozik az energiaellátásra is. A paksi beruházás pénzügyi keretei mindenkinek megismerhetők, az adatnyilvánosságra vonatkozó szabályoknál ügyelnek a nemzetközi gyakorlatra. Azt javasolta, hogy az ellenzéki képviselő ne állítsa szembe az alternatív energiát az atomenergiával.
MSZP: Orbán sikeresen képviselte az orosz érdekeket
Tóth Bertalan (MSZP) szerint az orosz elnök keddi budapesti látogatása kizárólag Putyinnak volt előnyös, Magyarország csak az ő erőpolitikájának díszlete volt. Parafrazálva Orbán Viktor korábbi kijelentését úgy értékelt: Európában elszaporodtak Putyin pincsijei. “Putyin sikeresen képviselte az orosz érdekeket, ugyanez mondható el Orbán Viktorról is” – fogalmazott. Az MSZP-s képviselő azt mondta, Putyin arra is felhasználta a látogatást, hogy a Magyarország által le nem hívott gázmennyiséget drágábban adja el, mint azt Európában bárhol értékesíteni tudná és kiderült az is, hogy a Gazprom szemet vetett a magyar gáztározókra. Tóth Bertalan követelte, a kormány azonnal hozza nyilvánosságra, miről állapodott meg az orosz elnök a magyar kormányfővel. Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára szerint a hosszú távú gázszerződések árazása nem versenyképes, és a 2015-ös átvételi kötelezettség meghaladja az éves magyar földgázfelhasználás mértékét. Megjegyezte, utóbbi kezelése érdekében a Magyar Földgázkereskedő folyamatosan tárgyal az orosz féllel mind a mennyiség, mind az ár kérdésében. Mint mondta: a kedden valóban szó volt a földgáztározókról is, a magyar jogszabályok lehetővé teszik, hogy nem uniós tagállamok hozzáférjenek a szabad kapacitásokhoz.
Jobbik: mulasztásos törvénysértést követett el a kormány
Dúró Dóra (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány mulasztásos törvénysértést követett el, amikor fél évvel a törvényi határidő után hozta nyilvánosságra a szakképzési beiskolázásokról szóló kormányrendeletet. Mint mondta, a rendelet három nappal a jelentkezések lezárása előtt jelent meg, gyakorlatilag teljesen újraírta a képzési lehetőségeket, lehetetlen helyzetbe hozta a gyerekeket. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly szeptemberben – társadalmi egyeztetés után – váltak ismertté a 2015/2016-os tanév keretszámai. Közölte, azon szakképző intézményeknek, amelyek az előzetes egyeztetéshez képest kedvezőbb helyzetbe kerültek, mert új szakmák indítására kaptak lehetőséget, a kormány a vonatkozó szabályok és határidők időleges módosításával megteremti a lehetőséget a felvételi eljárásba való bekapcsolódásra.
Ezt követően Simicskó István (KDNP) arról beszélt, milyen fontos a gyerekeknek az egészséges életmódhoz a sport, és mennyire jó, hogy míg 2010-ben a tanköteles gyerekek 75 százaléka csak tornaórán sportolt, most viszont már minden nap van testnevelés az iskolákban, és 110 ezer fővel nőtt az igazolt utánpótlás-korosztály létszáma. Utána Tuzson Bence (Fidesz) emlékeztetett rá, hogy a GDP alakulása mindenkit meglepett, tavaly 3,4 százalékos volt, a munkanélküliség is drasztikusan csökkent, 7,1 százalékra az elmúlt években. Erre Tállai államtitkár még rá is kontrázott válaszában, mondván, a gazdasági növekedés tavalyi száma többszörösen meghaladta az uniós átlagot, és mindezt úgy teljesítette a magyar gazdaság, hogy az orosz-ukrán válság negatív hatásaival is számolni kellett.
