Biszku Bélát az ügyészség az elsőfokú eljárásban azzal vádolta, hogy állampárti vezetőként az 1956-os forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában. Vezetése alatt a fegyveres alakulatok a polgári lakosságra leadott sortüzekkel szándékos emberöléseket követtek el. 1956. december 6-án Budapesten a Nyugati pályaudvarnál hárman haltak meg, két nappal később Salgótarjánban pedig a karhatalmisták és szovjet katonai erők beavatkozásában negyvenhatan vesztették életüket, köztük nők és gyerekek. Egyikük csupán tíz éves volt.
A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú ítéletet tavaly májusban hirdette ki, ebben Biszkut öt és fél év szabadságvesztésre ítélte. A salgótarjáni sortűz kapcsán megállapították, hogy Biszku Béla felbujtóként több emberen elkövetett emberöléssel háborús bűntettet valósított meg, a Nyugati téri sortűz kapcsán azonban nem tudtak szoros összefüggést igazolni tevékenysége és a gyilkosságok közt.
Biszku terhére rótták azt is, hogy a karhatalmisták 1957 márciusában Martonvásáron három akadémiai kutatót súlyosan bántalmaztak. A bíróság azonban nem látta bizonyítottnak, hogy Biszku bírta rá a hatóságokat erre, de az utólagos bűnpártolást a volt belügyminiszter számlájára írják.
A kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadását Biszku Béla azzal valósította meg, hogy 2010-ben a Duna TV-ben arról beszélt, hogy 1956-ot ellenforradalomnak tartja, azt követően pedig nem koncepciós perek zajlottak, hanem független bíróság ítélkezett. Lőszerrel való visszaélésben is bűnösnek találták az egykori politikust, miután egy házkutatás során 11 vadásztöltényt találtak nála.
Az ügyész súlyosabb minősítésért és életfogytig tartó fegyházbüntetésért fellebbezett, Biszku és védője viszont felmentést, illetve enyhítést szeretne. A másodfokú tárgyalás pénteken a Fővárosi Ítélőtáblán kezdődik.
