Orbán Viktor szerint megérkezett Magyarországra a gazdasági növekedés azon korszaka, amely a leggyorsabban bővülő európai uniós államok közé emeli Magyarországot – számolt be az MTI.
A kormányfő ezt hétfőn Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztérium idei külképviselet-vezetői értekezletén mondta, ahol úgy fogalmazott: “Egy tartalmában sikeres négyéves kormányzás után vagyunk.” Ezt elsősorban azzal példázta, hogy Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. Arról is beszélt, hogy Magyarországon, egy alapvetően exportorientált országban a külpolitika gazdaságközpontú.
Át vagyunk világítva
Magyarország az egyetlen olyan európai uniós tagállam, amelynek politikai intézményrendszerét – az európai értékek szempontjából – “töviről hegyire” átvilágították – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök. Szavai szerint a közös európai értékek szempontjából “pápábbak vagyunk a pápánál”, mert nemcsak teljesen átvilágították Magyarország politikai intézményrendszerét, hanem a kormány ennek során eltűrte a kettős mércét is.
Orbán Viktor azt is kérte a külképviselet-vezetőktől, hogy minden lehetőséget ragadjanak meg, amikor Magyarországra érkező befektetők meggyőzéséről van szó. A foglalkoztatáspolitikával összefüggésben megerősítette, kormánya nem kíván változtatni az állam munkahely-teremtési politikáján, vagyis aki tudna dolgozni, de nem akar, az nem kap segélyt. Ez a gondolkodásmód eltér attól, mint amely a jóléti államok liberális politikájaként ismert – tette hozzá.
Nem kell védekezni
Orbán Viktor a hétfői budapesti külképviselet-vezetői értekezleten azt kérte a jelenlévőktől, hogy bár az ország az eredményeket olyan koncepciókkal, döntésekkel érte el, amelyek még ismeretlenek és nem élveznek közbizalmat az unióban, mégse vegyenek fel védekező magatartást.
A feladat nem az, hogy megvédjék a magyar pozíciót, mert az megvédi saját magát, hanem mutassák be azokat a lehetőségeket, amelyek az elmúlt évek sikereiből fakadnak – fejtette ki.
Nem olyan országot kell képviselni, amely folyamatosan a számonkérés határán egyensúlyoz, mert nem jók a gazdasági mutatói, amelynek bűnei lennének akár történelmileg, és folyamatosan a szőnyeg szélére állított államnak kellene magát képzelnie. Olyan országot kell képviselni, amely válság idején elvégezte annak a munkának a tekintélyes részét, amelyre nagyon kevés ország volt képes – rögzítette Orbán Viktor.
Fontosak a vállalati kapcsolatok
A külképviselet-vezetőknek nagy hangsúlyt kell helyezniük munkájukban a kapcsolattartásra a vállalatokkal: a külföldi vállalatok Magyarországra vonzását és az exportképes magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatását tekintve egyaránt – mondta Orbán.
Kiemelte: a magyar diplomáciában a nagykövetek eddig az üzleti ügyektől távol tartották magukat, pedig az üzlet jó dolog, a vállalati kapcsolatok fontosak, ezért a külképviselet-vezetőknek segíteniük kell, hogy külföldi vállalatok érkezzenek Magyarországra és teremtsenek itt munkahelyeket vagy befogadjanak magyar exporttermékeket.
Orbán Viktor szerint a nagyköveteknek továbbá figyelmet kell fordítaniuk az exportképes magyar kkv-k segítésére is. Magyarországon jelenleg mintegy 2500 ilyen vállalat van, a cél, hogy összesen 12 ezer legyen – mondta. A miniszterelnök emellett fontos célnak nevezte, hogy 2018-ra a magyar export egyharmada az EU-n kívülre irányuljon, sőt később 50 százalék legyen ez az arány. Emellett az is lényeges, hogy az export nemzeti össztermékhez mért aránya a legmagasabb legyen az EU-ban, erre reális lehetőség van – vélekedett.
Józan ész és bátorság
Beszéde végén a miniszterelnök összegezte, milyen hozzáállást vár el Magyarország nagyköveteitől: “ha valamit elértünk (…), és mások azt problémaként akarják bemutatni, akkor ki kell állnunk az álláspontunk mellett”. “Sunnyogással semmilyen eredményt nem fogunk elérni” – mondta, kijelentve, hogy a nagyköveteknek a józan észt és a bátorságot kell kombinálniuk munkájuk során.
A kérdések között elsőként Balogh Csaba pozsonyi nagykövet faggatta a kormányfőt az ukrán válság nyomán bevezetett orosz embargó ügyében.
Válaszában Orbán Viktor kifejtette: míg például a balti államok és a lengyelek – történelmileg legitimált álláspontként – biztonságpolitikai kérdésként tekintenek a jelenlegi helyzetre, Magyarország inkább azon országok közé tartozik, amelyek azt alapvetően gazdaságilag közelítik meg. Megjegyezte, Magyarországnak a legrosszabbkor jött az orosz válság, mert kormánya épp olyan külpolitikai doktrínát hirdetett meg, amely szerint az ideológiavezérelt külpolitika helyett a kiindulópont az, hogy minden világgazdasági szereplőt érdekeltté kell tenni Magyarország sikerében.
A miniszterelnök szerint azonban az Európai Unió minden nap távolabb kerül Oroszországtól, ami nemcsak Magyarországnak rossz, hanem az egész EU-nak.
Magyarországnak keresnie kell azon uniós tagállamok társaságát, amelyek ennek a “szétválasztási folyamatnak” a lefékezésében, megállításában érdekeltek – foglalt állást a kormányfő, jelezve, hogy mivel a visegrádi tagállamok (V4 – Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország) nem mindegyike gondolkodik így, a V4-ek jelenleg nem tudnak közös álláspontot kialakítani.
