Belföld

Orbán a szabadságot méltatta

Szerinte a rendszerváltás óta jól teljesítettünk a szabadság kérdésében, és ezt meg kell őrizni, igaz úgy véli rend területén rosszabb lett a helyzet, ezen változtatni kell.

Ez egy szabadságharcos nép, csak a szabadság rendjében érzi magát jól – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Sopronpusztán, a páneurópai piknik huszonötödik évfordulóján, az esemény helyszínén rendezett beszélgetésen.

Az elmúlt negyedszázadban egyértelműen jobb lett a szabadság helyzete, “ebben a rendszerváltás teljesítménye ötös”, de megmaradt az infláció és a magas államadósság, rosszabb lett a helyzet a munkanélküliség, a közvagyon és a rend terén. Amiben jól teljesítettünk, azt meg kell őrizni, amiben rosszul, azt meg kell változtatni – hangoztatta a kormányfő.

A nyolcvanas évek második felében magától adódott a gondolat, hogy “a lerongyolódott Keletnek” a jól működő nyugati modellt kell átvennie, és csak mostanra derült ki, hogy a nyugat-európai gazdaság is rendkívüli mértékben sebezhető. “Ma már az tűnik helyes gondolkodásnak, ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy nekünk, itt és most, (…) magyaroknak, mi a jó, nem pedig úgy, hogy hol csinálják jobban, mint mi, és vegyük át azokat a megoldásokat, és azokat hozzuk ide” – jelentette ki a miniszterelnök.

Szabadság által motiváltan

A kulturális különbségek miatt nem vehető át a kínai, orosz, japán vagy dél-koreai modell, “mert mi magyarok vagyunk, alapvetően keresztény kultúrkörből, szabadság által motiváltan, hát nekünk egy más rendszert kell a gazdaságban is, meg a politikában is építenünk”.

 Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Megemlítette ugyanakkor: “nem tudunk csatlakozni egy olyan nyugat-európai boldogulási irányzathoz, amely jól láthatóan folyamatosan veszíti el a tartalékait, talán már fel is élte”.

“Egész Nyugat-Európa valami megújulás után kiált, mindenki azt nézi, hogy honnan jön már egy gondolat, ami valami energiát, frissességet, iránymutatást hoz ebbe a mostani, világgazdasági értelemben zsugorodó nyugati kultúrkörbe” – fogalmazott Orbán Viktor, szembeállítva a jelenlegi helyzetet a kilencvenes évek elejével, amikor – mint mondta – annyi volt a feladat, hogy “csináljuk Ausztriát Magyarországon”.

„Tetszettünk forradalmat csinálni”

A kormányfő kitért arra, hogy a kilencvenes évek elején kétharmados többség hiányában nem lehetett megtenni bizonyos lépéseket. Emlékeztetett Antall József néhai miniszterelnök egy megjegyzésére, miszerint “tetszettek volna forradalmat csinálni!”; mint mondta, “2010-ben tetszettünk forradalmat csinálni” a kétharmados győzelemmel, amit az idén sikerült megismételni.

Megjegyezte, az 1994-es választás után az MSZP-SZDSZ-koalíció a soron következő önkormányzati választásokat teljesen megváltoztatta, Budapestet “teljesen újraszerkesztették”. “Ami nekik fontos volt, azt megcsinálták, ők a maguk kétharmados forradalmát végrehajtották 1994-ben” – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva arról beszélt, az uniós átlagbéreket a magyar “belátható időn belül el fogja érni, hogy ha a mostani gazdaságpolitika folytatódhat”, amihez az kell, hogy 2-4-ről a 4-6 százalékos sávba emelkedjen a gazdasági növekedés.

Orbán Viktor legalább félezer fős hallgatósága előtt hangsúlyozta: a Kádár-rendszer az 1956-os forradalom eltiprásából nőtt ki, azaz “erkölcstelen politikai akció eredményeként jött létre, ezért a kommunista rendszer mindvégig ingatag maradt Magyarországon”, ezért féltek attól, hogy ne ellenforradalomnak nevezzék az akkor történteket.

Az 1989 – a csodák éve című eseményen Rákay Philip, az MTV Nonprofit Zrt. vezérigazgató-helyettese beszélgetett a kormányfővel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik