Belföld

Hiszékeny Dezső: Nagyon fáj

Villáminterjú a slusz. Előtte: reped az aranyfüst; fül befogva, farok dettó; meghasonlott a reklámtörvény műfaterja. Percről percre. Üdv a t. Házból.

16.42 Heti hiszékeny

Olykor megszólítjuk az áprilisban egyéni választókerületben legjobb eredményt elérő szocit, a tizenharmadik kerületi, balosságában József Attilát idéző Hiszékeny Dezsőt. A neve miatt is, meg egyébként is. Íme a mai termés, villáminterjúba gyógyítva.

Hiszékeny Dezső: Nagyon fáj

Húzza a lábát.

Mert fáj.

Miért fáj?

Fociztunk tegnap.

Csatár?

Kapus. Még tavaly, ötvenhét évesen is védtem a BLASZ III-ban. De ez már csak levezetés.

És a Ház? Az nem fáj?

Fáj az is. Egy társasházi közgyűlésen nem fordulnak elő olyan kabarék, mint itt. Az imént a törvényelőkészítő szuperbizottságban negyven percig hallgattuk egy fideszes törvénymódosító vitáját, aminek a végén a bizottsági elnök, Gulyás Gergely így szólt: „Az előterjesztést az előterjesztő nem támogatja, és a kormány sem támogatja.” Na de akkor mi a f’szért ültünk itt közel háromnegyed órát?!

Miért?

Mert valakinek kipattant a fejéből egy ötlet, amit a bizottság napirendre vett, aztán valamelyik főnök beleolvasott, rájött, hogy hülyeség, de mivel már benne volt a napirendben, rágtuk a gittet. Fáj.

És a saját pártja? Az nem fáj?

Fáj az is. Az fáj a leginkább. Nagyon fáj.

Állítólag „tömegesen” jelentkeznek át mezei MSZP-tagok a DK-ba. Tényleg ez a helyzet?

Hallottam én is a rémhírt. De nálunk, a tizenharmadik kerületben egy darab ember sem lépett át Gyurcsányékhoz.

Akkor mi fáj?

Folyamatosan magunkkal vagyunk elfoglalva, a két választási vereség óta nincs egyetlen épkézláb üzenetünk a választók felé. Egy szót sem szóltunk hozzájuk.

Mit kéne szólni?

Hát először is elnézést kell kérni, hogy magunkkal vagyunk elfoglalva.

Ez üzenetnek karcsú. Esetleg valami tartalmi észrevétel?

Van ötletem.

Úgymint?

Július tizenkilencedikén kongresszust tart a párt. Akkor majd előállok.

Fájni fog.

Áh.

16.18 Hőguta

“Májusban a költségvetés jelentõs többletet mutat. Hogyan vált kiegyensúlyozottá a magyar költségvetés az elmúlt években?”

Ez egy kérdés címe, melyet ezekben a hőgutás percekben tesz föl a fideszes Szűcs Lajos.

Varga Mihály miniszter köszöni a kérdést, s kibírja röhögés nélkül.

 

16.09 Nyár

„Miért tűri a Kormány, hogy Dél-Somogy falvait külföldi érdekeltségű, profitéhes agrároligarchák pusztítsák és ezeréves falvainkat nyárfakoporsóban helyezzék örök nyugalomba?” – ezzel a címmel a jobbikos Ander Balázs tett föl kérdést az imént a fölművelési miniszternek.

Azért se kommenteljük.

 

15.46 Kenukirály a Házban

Már a múlt héten is láttuk a Parlamentben Wichmann Tamás világbajnok kenust, s akkor még azt gondoltuk, akkorát húzott a lapáttal, hogy áttörve a házőrségen, egészen a piros társalgóig röpült a derék sportoló. Ma ismét föltűnt gyermekkori idolunk, és Szegő kolléga meg is kérdezte tőle, mi járatban. A villáminterjúra holnap számíthat a nyájas olvasó.

15.31 A Jobbik a tapskirály

Maroknyi radjobbos az ülésteremben, de úgy tapsolnak, izomból, a komplett felsőtestüket használva, frakciótársuk, a tatabányai Vágó Sebestyén felszólalása után, hogy repedezik az aranyfüst a faszobrokon.

 

15.11 A szívatás netovábbja

A szívatás netovábbja meg  az, hogy kompenzációs listáról az a párt juthat fővárosi közgyűlési helyhez, amelyik legalább 12 kerületben polgármester-jelöltet állít. Matekozzunk. Ha mindhárom ballib párt teljesíti ezt a kritériumot (ráadásul úgy, hogy önmérsékletet tanúsítva tényleg csupán 12 kerületben indul), akkor a kerületek zömében több balos jelölt lesz, így megosztják a szavazóiakt, s nyilvánvalóan a fideszes polgármester-jelölté a győzelem.

Rogánt idézzük: „Azt a módszert, amelyben nincsenek a fővárosi közgyűlésben a kerületi polgármesterek, már ismerjük, nem működött. Most próbáljuk ki a másik megoldást.”

 

15.04 Szívatás

Rogán szerint a szocik „csak Horváth Csaba és a többi párttársa állását féltik, de van megoldás, tessék olyanokat indítani, akiket nemcsak listáról, hanem közvetlenül is megválasztanak az emberek”. Na, ez nem fog menni, hiszen az országgyűlési és az EP-választás bizonyította a ballib pártjainak (MSZP, Együtt-PM, DK): külön-külön több szavazót képesek megszólítani, mint közös akolba terelve.

 

14.59 Kicsike kompenzáció

Nos, akkor a Rogán-sajttáj. A frakcióvezető elmondta, hogy a képviselőcsoport tárgyalta az önkormányzati választási törvényt; tudják, azt, ami odaver a ballibnek. Természetesen marad az eredeti javaslat, vagyis a 33 fős közgyűlésben ott lesz az összes kerületi polgármester, az egy szem főpolgármester, s kompenzációs listáról 11 fő. Az is eldőlt, hogy a kerületi polgik a fővárosi munkáért nem kapnak külön fizetést.

A szívatás a dologban az, hogy újításként pártlistára nem szavazhat a nép, vagyis a Budapesten viszonylag erős, ám megosztott ellenzék gyakorlatilag kiszorul a közgyűlésből.

14.29 Rogán sajttájt hirdetett 14.30-ra

Lőállás elfoglalva. Tűkön ülünk. Illetve állunk. Tömeg. Közérdeklődés.

14.01 Fülét, farkát befogva

Ez Rogán dumája. Szép kép.

 

13.59 Nyóc

Rogán Antal az ellenzéket üti, mi mást, a „Vannak, akik két vereségből sem tanultak” című napirend előttijében. Szóba kerül, hogy az „elmúlt nyolc évben” (mármint a 2010 előttiben) a ballib kormányok mindent, de mindent megadóztattak, „gondolkodtak a bankadóban, de mindig meghátráltak, mert egyszerűbb volt az embereket adóztatni”.

Tök vicces, hogy még most is lehet elmúltnyolcévezni.

 

13.54 Svédasztal a patkóban

„Napirend előtti svédasztal, melyben az áfától a demográfiáig mindent felsorolt” – ekképpen minősíti Balog emberi miniszter a jobbikos Dúró Dóra „nincs jövőképe a kormánynak” című felszólalását.

Az épp harmadik gyermekét váró Dúró képviselő asszony amúgy, ha jól értjük, azon aggódik, hogy fogy a népesség, s a negatív tendencia megfordítását várja a Fidesz-KDNP-től. Balog természetesen ígéri a tendencia megfordítását, s kilenc hónapot kér, hogy beérjenek a vonatkozó intézkedések. Mondván, “ilyenek a természet törvényei”.

 

13.44 Lázár: Szél hadar

Válaszában Lázár János először is gratulál Szél Bernadett hadari beszédtempójához. Ez kevéssé elegáns. (Konkrétan: nem az.)

Ami pedig a norvég alapot illeti: Lázár szerint az onnan osztott milliárdok közpénznek minősülnek, így a magyar állam dolga felügyelni azt.

 

13.38 Reklámadózik Szél

A Fideszben nyílt harc dúl az oligarchák között – ez jön le az LMP-s Szél Bernadettnek a reklámtörvény körüli hacacáréból.

Eztán a norvég alapból Magyarországon osztott pályázati pénz körül tesz egy kört a képviselő asszony.

 

13.33 Varga visszavág

A nemzetgazdasági miniszter szerint Tóbiásnak az fáj, hogy nemcsak külföldiek, hanem tisztességesen működő magyar vállalkozásoknak is jut munka.

 

13.29 Tóbiás szétadóztatná a fideszeseket

2013 nagyon sikeres év volt a Fidesz-közeli vállalkozásoknak – e tényt a szoci Tóbiás József kifogásolja. „Ez se nem igazságos, se nem méltányos.” Javaslata: az a cég, mely árbevételének legalább a felét az államtól vagy az EU-tól kapja, a „tisztességtelen nyereségének háromnegyedét fizesse be a költségvetésnek”.

Jó, persze, ez igazából vicc, de tök komoly képpel adja elő Tóbi.

 

13.27 Orbán meggörnyedt

 

13.24 “Tisza István emlékezete”

Ezen a címen mond napirtend előttiot a KDNP-s Szászfalvi László. Semmi meglepő: dicsőíti Tiszát, ekézi a Tanácsköztársaságot.

 

13.21 Olvasna Szelényit?

Interjúztuk pár hete, íme.

 

13.17 Esküszik

Mármint Szelényi Zsuzsa, aki második parlamenti ciklusát kezdi meg. Az első még 1990 és 1994 között zajlott, akkoriban fideszes volt a honanya.

A pulpitusról Szelényi egykori eszmetársa, Kövér László vezényli az eseményt.

 

13.12 Bajnai ki, Szelényi be

Odabent is megkezdődött a munka. A mandátumáról lemondó Együtt-PM-es listavezető Bajnai Gordon helyére Szelényi Zsuzsanna ül be a mai naptól.

 

12.56 Novák demagógiát emel négyzetre

A jobbikos Novák Előd is a reklámtörvény ügyében sajtótájékoztat. A képviselő szerint jogos az új sarc, ám azt nem iskolafejlesztésre kellene fordítani (ugyanis az demagóg, majdnem annyira, mintha inkubátor venne belőle a kormány), hanem a nép ingyenes internetellátására. Nyilván mert az nem demagóg.

 

12.51 Keressük L. Simon nevét

Hogyan is nevezhetnénk a kelepcében vergődő L. Simon Lászlót? Mije ő a reklámtörvénynek?

Tán mostohaapja. Legyen: műfater.

 

12.48 Skriblerekre?

A bizottsági ülés után L. Simon sajttájt tartott, melyen elmondta: a reklámadóból várt mintegy tízmilliárd forintot a „minőségi újságírásra fordítaná”, egyebek mellett „a híradók minőségének javítására”. Egy újságíró közbevetette, hogy Lázár János a minap még azt állította, „gyerekekre, iskolák fejlesztésáre megy ez a pénz”. Mire most L. Simon: „Az a miniszter úr koncepciója.”

L. Simon dicséretére szóljon (vagy mire), hogy rezzenéstelen arccal celebrálta mind a bizottsági ülést, mind a sajttájt, ám a végén csak kicsúszott száján a „bocsánat, ez egy ilyen műfaj”.

 

12.41 Magyarázzuk az előző posztot

A sajtó hűbéresítésének aktuális, robosztus állomása a reklámtörvény, melyről ma délelőtt a költségvetési bizottság vitatkozott. A képviselők (pontosabban a kormánypárti többség) úgy döntött, mindösszesen tizenöt percet szán e programpontra. Először háromszor egy (azaz 1) percben szólt három ellenzéki, majd beesett az előterjesztő L. Simon László, aki nem tudta, hogy ily szűk az időkeret, s jól kibeszélte a maradék időt.

Eztán csupán arra maradt néhány minutum, hogy a grémium megszavazta a tervezetet. Logisztikai bravúr.

 

12.39 L. Simon megszívatta a sajtót, de aztán elnézést kért

„Bocsánat, ez egy ilyen műfaj” – ezzel mentegetőzött a reklámtörvény atyja (na, jó, vele adatta be a frakciója a tervezetet, szegénnyel), L. Simon László, miután lement a sajtótájékoztató.

Hogy melyik sajttáj? Már írjuk is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik