A törvény nem kötelezi erre, így a házelnök nem is helyezteti az EU zászlaját az Országgyűlésre.A székely zászló viszont – törvényektől függetlenül – addig lobog, amíg Románia bünteti a kitűzését – közölte a lappal az Országgyűlés Hivatala, amely szerint az unió legtöbb tagállamában is csak a kormányzati épületeken tűzik ki a zászlót, a nemzeti parlamenteken nem.
A Narancs azt firtatta, miért nincs kint az EU-lobogó az Országházon. A hivatal idézte az európai zászló és az európai lobogó használatáról szóló törvényt, amely az Országgyűlés épületét is kiemeli az EU-lobogóval felzászlózandó intézmények közül. Az Országgyűlés sajtóirodája hivatkozott egy kormányrendeletre is, amely nem kötelezi a közintézmények vezetőit a lobogó használatára. Csak akkor, ha van hozzá zászló, de azt is csak akkor, ha nem veszélyezteti a feladatai ellátásában.
„A kitűzött nemzeti zászlóval azonos szélességű, szövetből készült európai zászlót minden olyan esetben ki kell tűzni, amikor ennek tárgyi feltételei a középület és környezete építészeti sajátosságaira tekintettel biztosítottak, és az azzal járó kiadások a középület fenntartásáért felelős költségvetési szerv elemi költségvetésében a kötelező feladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül biztosíthatóak.”
A Narancs azt is megkérdezte, miért látható az Országgyűlésen a Székely Nemzeti Tanács lobogója folyamatosan, miközben az alaptörvény szerint ez a zászló nem tartozik a magyar állami jelképek közé.
Munkatársai szerint a nemzeti szolidaritás jeleként “a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának plenáris ülése alkalmából 2013. február 15-én Kövér László házelnök kezdeményezésére az Országgyűlés Hivatala tűzte ki a székely zászlót az Országház Kossuth téri homlokzatára. Ezen nemzeti szolidaritás jegyében a székely zászló mindaddig lobogni fog a homlokzaton, amíg Romániában jogellenesen és az európai szellemiséggel ellentétes módon tiltják és büntetik a székely zászló használatát”.
