A liberális demokráciát nem tartom egy nagyon sikeres konstrukciónak – jelentette ki a lapnak Vona Gábor, aki egy értékelvű demokráciát tudna elképzelni, „amely mondjuk annyiban sem liberális, hogy különbséget tesz bizonyos értékek és kevésbé értékes dolgok között”.
„A liberalizmusnak az a lényege, hogy minden ugyanolyan értékes, minden egyenlő. Én nem hiszem, hogy minden egyenlő lenne. Vannak értékes dolgok, és vannak kevésbé értékes dolgok, sőt, vannak kifejezetten értéktelen dolgok. Szerintem egy magyar alkotmánynak erre figyelnie kellene” – fejtegette a Jobbik elnöke.
Vona nemcsak a politikai berendezkedést, de a jelenlegi választójogot sem tartja igazságosnak és hatékonynak. Elemi iskolai végzettséghez kötné a választójogot: „Aki az elemi iskolát sem tudta elvégezni, az ország sorsáról sem tud felelős döntést hozni.”
Tartalmi radikalizmus – stílusosan
Vona Gábor pártja stílusváltásáról is beszélt. „A Jobbik kitűzött célja volt az, hogy választást nyerjen. Választást egy néppárt tud nyerni. Ezért nyilatkoztam azt tavaly ősszel a frakcióülésünkön, hogy a Jobbiknak a tartalmi radikalizmusát meg kell őrizni, de stílusváltásra van szükség. Ugyanis nem az a baj az üzeneteinkkel, hogy ne lennének azokra fogékonyak az emberek, hanem az a baj velük, hogy sokszor nem tudjuk őket olyan stílusban előadni, képviselni, amely befogadhatóvá tenné őket. Egyszerűen stílusbeli akadályokon kell átrágnunk magunkat, hogy a programunk, a tartalmi mondanivalónk eljusson az emberekhez.”
Szerinte “tíz év múlva a politológusok arról fognak tanulni, hogy hogyan hajtotta végre a Jobbik ezt a stílusváltást, hogyan tudott egy mindenféle irányból tüzelt, nemzetközi és hazai sajtó által is démonizált pártból egy trendi, fiatalos, üde és népszerű néppárttá válni”.
Vona Gábor elárulta azt is, hogy csalódott lenne vasárnap egy 20 százalék körüli eredménnyel, mivel választást szeretne nyerni.
