A TÁRKI Társadalmi Riport több mint két évtizeden át tudósított a magyar társadalom állapotáról, mindig a megjelenést megelőző két év szisztematikusan gyűjtött empirikus adatállományaira támaszkodva. 2012-ben történt meg először, hogy a kormány illetékes minisztériumának támogatása nélkül készült el a jelentés. Idén már anélkül sem fog – tudatta Kolosi Tamás és Tóth István György.
Szerintük a végletesen megosztott, túlpolitizált országunkban „az utóbbi évtizedben fokozatosan szűkült be a tere a tényekre alapozott politikacsinálásnak és a független társadalomkutatásnak is. A TÁRKI fontosnak tartja ezt a sorozatot, hiszen nemzetközi és magyar kutatóhelyeken, egyetemeken sokan használják, a kötetek részévé váltak a tananyagnak, és közpolitikai döntéshozatalban is sokszor előkerülnek” az általuk bemutatott tények és elemzések. Mindezek mellett az általános érdeklődésű közönség is szívesen olvasta a sorozatot. A kutatók szívesen csinálták és sajnálják, hogy idén már nem fogják.
Kolosi Tamás korábban lapunknak azt mondta, hogy Magyarország lecsúszásának oka a gyűlölködésre épített politika, amit Orbán Viktor kezdett el az ezredfordulón, de amihez gyorsan kapcsolódott az egész politikai elit. A Tárki-elnök az utolsó (2012-es) Társadalmi Riportjukról akkor azt mondta, hogy a kötetből több terápiás lehetőséget vázolt. Tanulmányuk az oktatási rendszer akkor még csak tervezett változtatásának számos aggasztó hatását felvázolta.
Kolosi Tamás azt mondta: számukra öröm, ha politikus is olvassa a Társadalmi Riportot, vagy a Tárki egyéb publikációit, de ők egy szélesebb értelmiségi közvéleményhez szeretnének szólni. A 2012-es kötetnek különösen az az üzenete, hogy „Tisztelt értelmiségi barátaink, legalább ti térjetek észhez! Legalább ti próbáljátok meg a magyar társadalmat egy konszenzusos, az alapvető értékeket akceptáló pályára irányítani, és az egymás elleni gyűlölködést hátrébb szorítani!”
