A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az egészségügyi kiadások 35 százalékát a magánszektor teszi ki, ez mintegy 769 milliárd forintot jelent, amelyből 573 milliárd forint a háztartások kiadása. A privát ellátás felélénkülését támasztja alá a Medibon.hu megbízásából a KutatóCentrum által készített friss kutatás is, amely a felnőtt magyar lakosság közegészségügyi ellátáshoz való viszonyát, valamint a magánintézményekkel szembeni attitűdöket vizsgálta.
Egyhangú és lehangoló
A közegészségügy megítéléséről mellbe vágó eredmények születtek: minden második ember szerint az elmúlt évben kifejezetten romlott az ingyenes szolgáltatások minősége, a megkérdezettek további 40 százaléka pedig úgy érzi, nem történt pozitív előrelépés az ellátás színvonalában. Nem beszélve arról, hogy egyes díjmentes szakrendelések – például a szülészet és a fogászat – valójában látszatmegoldásokat takarnak, a tényleges gondozásért legtöbbször mélyen a zsebünkbe kell nyúlni. A Medibon.hu megbízásából készült felmérésből kiderül, hogy a többség szerint a társadalombiztosítás sok esetben olyan szolgáltatást fedez, amelyre több hónapot kell várni, majd a megadott napon hosszú órák telnek el egy elegendő ülőhelyet és ruhatárat nélkülöző folyosón, míg a vizsgálat megtörténik. Ennek ellenére javarészt mégis az ingyenes orvosi intézményeket keressük fel, részben a megszokás miatt, részben anyagi megfontolásból.
A magánút valós alternatíva?
Az állami egészségügyben egyes diagnosztikai eljárásokra, mint például az MR vagy a CT, rendszerint 2-3 hónapos várakozással lehet bejutni. Ennyi idő sok ember számára nemcsak elfogadhatatlan, hanem kockázatos is, ezért – jobb híján – elkezdik keresni a magánszektor szolgáltatásait. „Egyre többen ismerik fel, hogy a pénzükért gyors és személyre szabott szolgáltatást is kaphatnak a magánintézményekben” – mondta el Walkó Boglárka, a kedvezményes árú magánegészségügyi szolgáltatásokat kínáló Medibon.hu értékesítési vezetője. A kutatás is ezt igazolja, hiszen a megkérdezettek közel kétharmada a fizetős vizsgálatokat választaná, ha a pénztárcája engedné.
Legkevesebbet a fiatalok és a 30–39 év közöttiek járnak orvoshoz, ám ha mégis ellátásra szorulnak, inkább a magánintézmények mellett döntenek. „Példaként a 30 év alatti hölgyeknek csak kétévenként biztosít ingyenes rákszűrést az állam, holott tudvalevő, hogy ezt minden évben meg kellene ismételni – magyarázza Walkó Boglárka. – Prevenciós ajánlatainkat éppen ezért úgy alakítjuk, hogy a fiatalok is megfizethető áron vehessenek részt különféle szűrési és diagnosztikai vizsgálatokon, és tapasztalatunk szerint élnek is a lehetőséggel.”
A felmérésből kiderül, hogy a huszonévesek mellett a negyven év felettiek válnak egyre nyitottabbá a magánrendelésekre. „Az idősebbek olyan konkrét betegségek gyógymódjait vagy terápiás kezeléseket keresnek, mint a csontritkulás vagy az allergia. Benyomásunk szerint a végfelhasználó gyakran nem a bónt megvásárló személy, hanem egy szerette vagy hozzátartozója, így a 60 év felettiek sem maradnak le ajánlatainkról” – árnyalta a képet a Medibon.hu értékesítési vezetője.
