Minden második válaszadó kormányváltást szeretne, 40 százaléknyian óhajtanák az Orbán-kormány hatalmon maradását. A Fidesz jelenleg is magasan vezeti a pártok versenyét, de fölénye jócskán elmarad attól, amit 2010 februárjában mért a Medián. Akkor az összes választó 44 (ezen belül a választani tudó „biztos” szavazók 62) százalékának támogatására számíthatott, most ugyanez az arány 36, illetve 49 százalék. Lényegesen megugrott a Jobbik támogatottsága. A teljes szavazókorú népességben mért 14 százalékos népszerűség rekordnak számít – ilyen népes támogatói bázis eddig mindössze egyszer, pontosan két évvel ezelőtt állt a radikális párt mögött.
A február elején kipattant Simon-ügyről a válaszadók 91 százaléka hallott, 72 százalék meg tudta nevezni a „főszereplőt”, 52 százalék a szóban forgó pénz nagyságával is tisztában volt. A Simon-ügyről a válaszadók 57 százaléka úgy vélte, hogy a botrány jelentősen rontja a baloldali összefogás választási esélyeit, de a közös lista támogatottsága januárhoz képest lényegében változatlan maradt, az MSZP önállóan mért népszerűsége egy kissé még javult is. A válaszadók 53 százaléka szerint ilyen vagy ennél súlyosabb esetek minden pártnál, így a Fidesznél is bőven vannak. Az összefogás változatlan számait persze úgy is lehet értelmezni, hogy a botrány eltántorította azokat az – egyébként folyamatosan csökkenő számú – bizonytalanokat, akik a választások közeledtével esetleg a baloldali koalíció felé fordultak volna.
Az egy évvel ezelőtt mindössze 40 százalékos választási részvételi hajlandóság mostanra 57 százalékra nőtt, de az önmagukat „biztos” szavazónak vallók egytizede még mindig nem tud vagy nem akar pártot választani. Ugyanakkor a tömegesen rejtőzködő baloldali szavazókat feltételező találgatásokra a Medián felmérései nem szolgálnak bizonyítékkal. A nyílt pártpreferenciával nem rendelkezők körében lényegesen többen szeretnének kormányváltást, mint ahányan az Orbán-kormány hatalmon maradását remélik (mindössze 14 százalék). Erre logikus magyarázat, hogy a kormány támogatói döntő részben magát a kormánypártot is támogatják, míg a „kormányváltók” esetleg nehezebben találnak maguknak pártot. A pártpreferenciával nem rendelkezők egyéb kérdésekre adott válaszainak elemzése nem bizonyítja, hogy körükben számottevő lenne a rejtőzködő baloldaliak aránya.
A kormány teljesítményének megítélése az előző hónaphoz viszonyítva valamelyest romlott (a januárban mért 44-ről 40 százalékra csökkent a kabinet munkájával elégedettek aránya), összességében azonban a ciklus közepe óta javuló tendenciát mutat. Hasonló a helyzet az általános közhangulat tekintetében is: a két éve javuló trend most megtört, és a januári 40-ről 36 százalékra mérséklődött azok aránya, akik szerint Magyarországon jó irányba mennek a dolgok.
