Belföld

Szent István öröksége mi vagyunk

Emlékév (emlékév zárónap)
Emlékév (emlékév zárónap)

Öt órakor kezdődött az Emlékév záró gálája a Vörösmarty Színházban, ahol Magyarország köztársasági elnöke, Áder János köszöntötte a 2013-as Szent István Emlékévet és a fehérváriakat.

Ma egész napos rendezvénnyel zár a Szent István Emlékév, programok sokaságát rendezték már délelőtt is a Szent István Művelődési Házban.

Kattintson ide, és nézze meg videón az Emlékév öt legjelentősebb eseményét!

Az Emlékév záróakkordjaként, 16 órakor a Nemzeti Emlékhelyen Szent István intelmeit Cserhalmi György Kossuth-díjas színművész vezetésével, Vakler Anna népi énekes közreműködésével idézte fel több mint ezer diák. Egészen pontosan 1038-an jelentkeztek erre a szép feladatra, mert véletlenek márpedig vannak. Államalapító szent királyunk is 1038-ban hunyt el. A műsor után mécsest helyeztek el Szent István szarkofágjánál, majd a szereplők és a közönség dobosok vezetésével közösen sétáltak végig a megújult Fő utcán. Útjuk során a István király életét bemutató, házfalakra vetített diaképek kísérték őket, míg megérkeztek a Vörösmarty Színházba.

Székesfehérvár felébredt Csipkerózsika-álmából

Cser-Palkovics András az itt megrendezett gálaesten elmondta: “Az év történései sok örömet hoztak a fehérváriaknak, akik egyre büszkébben, nagyobb kedvvel vettek részt közös ünnepeinken, ezzel együtt a város hétköznapjaiban is. Ez a legfontosabb. Hiszen az épített emlék, a szobor, a vers, az ének, a koszorúk, a kiosztott forintok, az erőfeszítések nem önmagukért valók. Fontosak, és szimbolikus jelentésük van, de az igazán fontos maradandók mi emberek, mi magyarok, mi fehérváriak vagyunk. A Szent István Emlékév nem cél, főként nem öncél, hanem egy eszköz volt csupán. Így én sem az elkészült, átadott, felavatott fizikai javaknak, vagy az ünnepek fényének örülök a legjobban, bár büszkék lehetünk ezekre is. Legnagyobb büszkeségem és örömem azonban az, hogy 2013-ban városunk felébredt Csipkerózsika-álmából. Soha nem feledhetjük el, hogy a nemzet történelmi fővárosában élni megtiszteltetés, ugyanakkor nagy felelősség is. Megerősödött a hitünk abban, hogy Fehérváron élni jó, érdemes, mert lélekben erősödtünk, a jövőt pedig a kezünkben tartjuk. A leghosszabb út is egy lépéssel kezdődik. A fehérváriak a Szent István Emlékévben megtették ezt a lépést.”

Cser-Palkovics András szavai után Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész szavalta el a fehérvári diák, Vörösmarty Mihály Szabad föld című versét. “S erős lesz országunk, nagy a király, Hol ennyi ember boldog hont talál.”

Fotó: szekesfehervar.hu

E sorok után Áder János, Magyarország köztársasági elnöke mondott beszédet: „A mi ezer éves múltunk Szent Istvánban testesül meg a legkifejezőbben. Tőle kaptuk legnagyobb és időtálló értékeinket. Büszkén őrizzük a szent istváni hagyományokat családban, társadalomban, és ezzel keltjük életre Magyarországot” – kezdte ünnepi köszöntőjét a köztársasági elnök, Mindszenty József, Magyarország utolsó hercegprímásának gondolatait idézve.

Szent István öröksége a lelkekben él tovább

Majd hozzátette: “Egy nemzeti ünnepen hangzottak el ezek a mondatok, 1947-ben, amikor már azok készültek a hatalom megragadására, akik más alapon gondolkodtak magyarságról és európaiságról. Mint ahogy államiságunkról, szabadságunkról és függetlenségünkről is egészen mást gondoltak, mint Mindszenty, akit a következő év karácsonyán letartóztattak, hazánkban pedig évtizedekig nem érvényesült a szabad magyar államiság eszméje. A szocialista diktatúra számára államalapító királyunk emléke terhes örökségnek számított. Szent Istvánt még az emlékét őrző ünnepnapon sem illett emlegetni. A nemzetet ezredéven át egybetartó hagyomány azonban a szívekben gyökerezik, ami a hivatalos közöny és tiltás ellenére is megmarad. Mint ahogy szabadságküzdelmeink emléke is tovább él mindig, ha másként nem, családok féltett titkaként. Ez olyan hagyomány, amelyet mindannyian a lelkünkben hordozunk, és ami mindig erős közösségeket teremtett történelmünk során. Megtartó erő ez, ami több mint ezer éven át védett meg minket attól, amitől Szent István az intelmeiben is féltette fiát: hogy a balsors letaszítson.”

A köztársasági elnök beszédében hangsúlyozta, hogy a hosszú évtizedek alatt kiderült, Szent István műve nemcsak államszervezet, törvény és rend, hanem közös út, hazaszeretet és összetartozás is. Mint elmondta: “Nincs az a trónviszály, nincs az a diktatúra, ami egy ilyen örökséget el tudna tiporni. Nincs az a cinizmus, amely kiirthatná. Mert ez az örökség többet jelent egy jól működő államszervezetnél. Egy nemzedékről nemzedékre megtartott szép, igaz, nemes szellemi közösséget. Szent István személyiségét, hitét, országot építő munkáját, a magyarok egy évezrede mércének tekintik. Ez a mérce olyan mélyen sorsunkba ivódott, hogy onnan akarva sem lehet kimetszeni. Megszállhatták Magyarországot idegen hatalmat, ráerőszakolhattak új zászlót, új címert. De a lelkekben élő hazát nem cserélhették másra. Amit első királyunk alkotott szilárdnak és maradandónak bizonyult.”

Egész évben ünnepelt a város

Hozzátette: “Ha nem lehetett az állami ünnepségeken, lehetett a templomokban. Ha nem lehetett körmeneti zászlókra írni, megmaradt csöndes fohászainkban. Ha nem lehetett az utcákon és a tereken, tovább adtuk az otthonainkban. Mindenhol, ahol magyarok éltek. Itt Székesfehérváron különösképp. Amikor ebben az évben Székesfehérvár ünnepelt minden rezdülésével, minden lélegzetvételével, minden elvégzett munkával azt üzente: az örökség mi magunk vagyunk. A város életének részévé vált az ünnep. Mindenkit megszólított, mindenki szereplőjévé válhatott. Szent István király itt él önökben, székesfehérváriakban. Államalapító királyunk itt volt a fagyos hidegben összegyűlt ezrek között januárban. Itt volt augusztusban, a Szent Jobb látogatásánál. Itt volt a Koronázási Ünnepi Játékok forgatagában, itt volt a megújult Fő utcán. Mint ahogy velünk volt mindig, és velünk lesz az idők végezetéig. Mindaddig, amíg lesznek, akik magyarul gondolkodnak, akik magyar nyelven szólítják meg egymást, akik magyarul imádkoznak.”

Fotó: szekesfehervar.hu

Kell még egy szó

Mivel összesen 450 ember fér be a színházba, ezért a Hotel Magyar Király előtti téren egy kivetítőn keresztül kísérhették figyelemmel az érdeklődők a programot.  Az est és az emlékév zárása Demjén Ferenc 19 órakor kezdődő koncertje lesz a Magyar Király Szálló előtt felállított színpadon. A koncert közben Székesfehérvár felköszöntötte a 67 éves Demjén Ferencet, végül közösen énekelték el Koltay Gergely Kell még egy szó című dalát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik