Nagyjából 700 ezer ember él ma tanyákon Magyarországon. Egy 2007-es felmérés szerint a külterületen élők egyharmada „őslakos”, idős, munkaképtelen. A másik egyharmaduk pedig úgynevezett városi menekült, akik annak reményében költöztek, hogy könnyebb megélhetést találjanak: alacsony rezsi, konyhakert. A kert művelése azonban szakma, képzés nélkül nehézkes. Legtöbbjük sorsa ugyanott folytatódik, ami elől elmenekült. A tanyasi emberek csupán egyharmada gazdálkodik életvitelszerűen, a Tanyaprogram számukra nyújt segítséget.
A legszegényebbnek a legkevesebb
A tanyagondnoki szolgálatok feladata a szociálisan nehéz helyzetű kétharmadról való gondoskodás, ezek a maguk is gondokkal küszködő szervezetek hordják az itt élő gyermekeket iskolába, viszik az időseknek az ebédet, a gyógyszert, segítik az ittenieket hivatalos ügyeik intézésében. Ezek a szolgálatok kaptak most a 3 és fél milliárd forintból „fejenként” egymillió forint körüli összegeket.
Tehetős vállalkozók támogatása?
A programra biztosított keret majd felét a piacra jutás biztosítására nyerték a települések, magasabb összegeket azok a városok, amelyek a vidéki termék fővárosba jutását segítik. Rogán Lipótvárosa mellett, jelentősen kisebb összeggel ugyan, ilyen Hódmezővásárhely és Békéscsaba önkormányzatai. Kétszáz magángazda is hozzájuthat 1-2 millió forinthoz, mintegy 70 fiatal gazda tevékenységének elindításához kap támogatást. Az utak egyengetésére az félmilliárd körüli összeg jut, a villamosításra lehetett egyénileg is pályázni, és igényelhetett támogatást önkormányzat is, erre a célra 3 millió és 50 millió forint közötti összeget lehetett nyerni. Minden esetben önerőt kell biztosítani. Annak, akinek van.
