A vihar-előrejelző rendszerek április 1-jétől október 31-ig üzemelnek. Az idén a Balatonon 31 viharjelző állomás és további 15 mobil, veszélyre figyelmeztető készülék, a Velencei-tavon három, a Tisza-tavon öt, míg a Fertő tó hazai szakaszán egy viharjelző állomás működött.
Erős vihart, azaz óránkénti 90 kilométeres sebességet is elérő vagy meghaladó szelet hét napon regisztráltak a Balatonnál az automata mérőműszerek. Ez a tavalyi nagy viharok számának a fele, de megfelel a sokéves átlagnak.
Nyári legek
A legerősebb szelet szeptember 17-én mérték, akkor a vihar Balatonőszödnél tetőzött, elérve az óránkénti 106,9 kilométeres sebességet. Augusztus 9-én regisztráltak még óránkénti 100 kilométeresnél erősebb szelet, ekkor szintén Balatonőszöd térsége volt a Balaton legszelesebb része.
Az idén a strandszezon későn kezdődött, mert a május az átlagosnál hűvösebb és csapadékosabb, a június pedig az átlagosnál hűvösebb és változékony időjárású volt. A hűvösebb napok ellenére a havi átlaghőmérsékletek 0,5-1,5 fokkal meghaladták a sokéves átlagot. A legmelegebb időszak a július 18. és augusztus 19. közötti bő egy hónap volt.
Az idei nyár legmelegebb napján, augusztus 8-án Fonyódon 39,3 fokig emelkedett a hőmérséklet.
Esősebb, mint máskor
Májusban és szeptemberben a Balaton térségében az átlagosnál 10-30 százalékkal több csapadék hullott, a többi hónapban pedig a sokévi átlag 60-80 százaléka. Július volt a legszárazabb hónap, akkor a Balaton térségében a csapadékmennyiség csak a sokévi átlag 17-32 százalékát érte el.
A Balaton vízszintje az április 1-jei 99 centiméterről május elejére 125 centiméterig emelkedett. Ezt követően a tó vizének kismértékű leengedése vált szükségessé a Sió-zsilipen keresztül. A vízszint júniusban 117-120 centiméter volt, majd szeptember végéig további 17 centiméterrel csökkent.
