Belföld
kozák andrás stúdió (kozák andrás stúdió)

Stúdiót neveztek el a legendás színművészről

Buthy Lilla

2013. 10. 25. 09:22

A stúdiószínpad bejáratánál elhelyezett Kozák András Stúdió feliratot a művész özvegye, Drahota Andrea leplezte le.

Kozák András színművészről, a székesfehérvári Vörösmarty Színház egykori művészeti vezetőjéről nevezték el a teátrum stúdiószínpadát.

A névadás üzenetet hordoz

Szikora János, a színház igazgatója a magyar színjátszás különleges tehetségű képviselőjének nevezte Kozák Andrást a csütörtöki avatóünnepségen.

A névadás kapcsán megjegyezte, hogy “a művészetben minden új a réginek az elpusztításával kezdődik”. Úgy vélte: a színház is, csakúgy, mint az élet, egy szerves folyamat, ahol a múltra épül a jövő. Ezért is kapta Kozák András nevét a stúdiószínpad.

Cser-Palkovics András polgármester a város számára fontos eseménynek nevezte a névadást, mert a stúdiószínpad “egy olyan korszakos művészről kapta nevét, aki életének egy részét Székesfehérváron töltötte”. A városvezető kiemelte, hogy a névadás üzenetet hordoz, értéket közvetít és önmagában is minőséget sugall.

MTI fotó: Nagy Lajos

A polgármester hangsúlyozta, hogy Kozák András tehetségét a színház művészeti vezetőjeként kamatoztatta, és igyekezett a város kulturális életét felvirágoztatni. Párhuzamot vont a múlt és a jelen között, mert – mint rámutatott – a város és a teátrum vezetése ma is többet szeretne, mint amiről “egy egyszerű vidéki színház szól”.

Az ünnepség végén a stúdiószínpad bejáratánál elhelyezett Kozák András Stúdió feliratot a művész özvegye, Drahota Andrea leplezte le.

Az avatóünnepség után kiállítás nyílt a színművész székesfehérvári fellépésein készült fotókból, valamint személyes tárgyaiból és az általa használt ruhákból, kellékekből.

Kozák András, a magyar színjátszás különleges tehetségű képviselője

1943. február 23-án született Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az akkori Vencsellőn. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a szolnoki Szigligeti Színház, majd 1966-tól 1991-ig a Thália, illetve Arizona Színház művésze volt.

Ezt követően 2001-ig a Nemzeti Színházban, a jelenlegi Pesti Magyar Színházban játszott, 2003-ig a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja, művészeti vezetője volt.

Kozák Andrást 1971-ben és 1978-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1981-ben érdemes művész, 1990-ben kiváló művész címet kapott, 1993-ban Magyar Művészetért-díjban, 1996-ban Kossuth-díjban részesült.

Meghatározó szerepei között volt Claudius Shakespeare Hamletjében, Tevje a Hegedűs a háztetőben, Kopjáss István a Rokonokban, Lőrinc barát a Rómeó és Júliában, Albert herceg A hattyú című Molnár Ferenc-darabban, Fejedelem a Csongor és Tündében.

Kozák Andrást sok tévé- és mozifilmben is láthatta a közönség, köztük a Sodrásban (1963), az Így jöttem (1964), a Szegénylegények (1965), az Apa (1966), a Sellő a pecsétgyűrűn (1967), a Csend és kiáltás (1968), Az ember tragédiája (1969), a Pillangó (1970), az Oszlopos Simeon (1976), A falu jegyzője (1985), a Szörnyek évadja (1986), a Jézus Krisztus horoszkópja (1988), valamint a Julianus (1991) című alkotásban.

Kozák András színművész 2005. február 24-én hunyt el. A Kossuth- és Jászai-díjas érdemes és kiváló művészt hosszan tartó súlyos betegség után érte a halál; előző nap töltötte be 62. életévét.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.