„Ma Magyarországon – szakértői becslések szerint – évente 3 millió ember betegszik meg élelmiszer-eredetű megbetegedésekben”. Noha csak töredékük fordul orvoshoz, a nemzetgazdaságnak ez több tíz-, több százmilliárd forintos terhet jelent évente – olvasható a kormány által most elfogadott 2022-ig szóló élelmiszerlánc-biztonsági stratégiában. A dokumentum szerint az emberi egészség védelme kiemelten fontos, de nem egyedüli szempont az élelmiszerlánc biztonsága szempontjából. Közismert gond a feketegazdaság térnyerése, az állatjárványok terjedése, a klímaváltozás. Ez rámutat, hogy az egészség, a gazdaság és a környezet védelme között prioritást felállítani, egyiket a másik elé helyezni szinte lehetetlen, hisz köztük mély, kölcsönös függőség áll fenn. A hosszú távú fenntartható fejlesztés csak együtt valósítható meg.
Fotó: Kummer János
Szántóföldtől az asztalig
A stratégia szerint az élelmiszerlánc-biztonság lefedi a szántóföldtől az asztalig tartó összes tevékenységet, és nemcsak annak élelmiszerbiztonsági, hanem más pl. növényvédelmi, állatjárványügyi, állatvédelmi, környezetvédelmi, gazdasági, minőségvédelmi, egyéb aspektusait is. A teljes magyar élelmiszerlánc „látható részének nettó árbevétele 12-13 ezer milliárd forint évente”, de a szektorban kiugróan magas a be nem vallott bevételek, jövedelmek aránya, becslések szerint csak a hús és tojáságazatban ennek részaránya eléri a 45-55 %-ot.
Ki, mit és hová?
Nemzetgazdasági (adózási) szempontból hihetetlen tartalékok vannak az élelmiszerláncban. Azok kiaknázása, az eddigi tapasztalatok alapján, csak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) stratégiai partnerségével valósítható meg. “Ebben kulcsszerepe van a szakterületeken átívelő, az áruk áramlását, a hálózatot egyben átlátó, nyomon követő hatóságnak, és a masszív ellenőrzési módszerfejlesztésnek.” Mint a Hír24 híradója beszámolt róla, az e-útdíj segítségével is fehérítenék a feketepiacot a húskereskedelemben. A hálózatból ugyanis adatbázis lett, követhetőek a teherautók és a kamionok. Tudható ki, hová és mit visz.
Világviszonylatban jók vagyunk
A minap az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottsága előtt Kardeván Endre országos főállatorvos, élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár azt mondta: a magyar élelmiszerlánc-biztonság világviszonylatban is jónak mondható. Tavaly a hatóságok a hamisítással kapcsolatos ellenőrzéseken 2,8 milliárd forintnyi értékben derített föl áfacsalást, adóeltitkolást. Az összeg az idei első félévben már több mint 4,5 milliárd forint. Az ellenőrzések eredményeként nyolc és félezer esetben szabtak ki bírságot, ezerkétszáz esetben korlátozták a tevékenységet, és másfélezer tonna nem biztonságos vagy hamisított élelmiszer és növényvédő szer forgalmazását tiltották meg.
A nyers valóság
Korábban a NÉBIH szakértője lapunknak azt mondta: a fejlett társadalmakban általános jelenség, hogy évente minden harmadik ember elszenved olyan gyomor-, bélrendszeri megbetegedést, amely egy része kis odafigyeléssel megelőzhető lenne. Az ételek készítésekor, kezelésekor, tárolásakor is oda kell figyelni a higiéniára, csak ezt meglepően kevesen tudják. Zoltai Anna, a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Vendéglátás és Étkeztetés Felügyeleti Osztályának vezetője szerint a nyers állati eredetű alapanyagokkal – így például a nyers tejjel, tojással, hússal, a tisztítatlan zöldséggel, gyümölccsel – sok baktériumot viszünk haza. Az ellenszer: alapos mosás, sütés, főzés, mert a gondosan elkészített étel biztonsággal fogyasztható.
Ételt csak okosan!
A szakember szerint hiányosak az információink a háztartási higiéniát illetően, kevés az idő, a nagy rohanásban megfeledkezünk néhány alapvető szabályról, pedig már a vásárlásnál is figyelni kell. Otthon pedig a húst, a zöldséget ne vágjuk ugyanazon a deszkán, ugyanazzal a késsel. A leggyakoribb hiba, hogy a háziasszony két művelet között elfelejt kezet mosni, a baktériumokat az alapanyagokról maga viszi át a fogyasztásra kész élelmiszerekre. Másik gyakori gond a készételek langyos hőmérsékleten tartása, túltárolása. A NÉBIH az „Ételt csak okosan!” kampányával éppen ezért arra próbálta felhívni a figyelmet, hogy az élelmiszer-eredetű megbetegedések többsége egy kis odafigyeléssel megelőzhető.
