Európában Magyarország és Görögország a két legsúlyosabb „visszacsúszó” a demokrácia terén – állítja a brit agytröszt, a Demos tanulmánya az európai demokráciák egészségét mérve – írja a Népszabadság brüsszeli tudósítója. Az intézet önálló kutatást nem végzett, több felmérés és saját korábbi demokráciaindexük és egyéb adatok alapján készítették el a dokumentumot, amit az európai szocialisták EP-frakciója rendelt meg. A Demos hangsúlyozta, hogy a demokrácia mérése igen nehéz vállalkozás.
Pénzkérdés is
A tanulmány szerint a 2004-ben csatlakozott tagállamok több szempontból sem elég erősek a demokrácia terén, de a válság hatására néhány nyugat-európai országban is negatív trendek alakultak ki. A kutatásban hét államra – Franciaországra, Olaszországra, Görögországra, Magyarországra, Lettországra, Bulgáriára és Romániára – tértek ki részletesebben, melyeket több kritika ért a demokrácia terén.
Fotó: Kummer János
A tanulmány öt alapproblémát állapított meg: bizalmatlanság a hagyományos politikai pártokban; korrupció, különösen, ha büntetlen marad; az igazságszolgáltatás minősége és függetlensége; a sajtószabadság állapota; és az emberi jogok, illetve a kisebbségekkel való bánásmód. Magyarországon – a Demos szerint – a törvényi átalakítások miatt romlott a jogállamiság és a korrupció ellenőrzése is.
Ezért kérték a szocialisták
A kutatást az európai szocialisták EP-frakciója azért rendelte meg, hogy eredményei segítsék az Európai Bizottságot, amelynek a jogállamiság védelmét szavatoló mechanizmus terveivel kell előállnia a következő hónapokban. A Demos ajánlásokat megfogalmazott a Bizottságnak, de attól tartózkodott, hogy konkrét eszközökre tegyen javaslatot a gyengének ítélt kötelezettségszegési eljárásokkal és a túl erősnek tartott hetes cikkben foglalt eljárással kapcsolatban.
A szerzők szerint a bécsi székhelyű Európai Unió Alapjogi Ügynökségének és a Bizottságnak lenne elsősorban feladata a demokrácia értékelése. Eről a brüsszeli testületnek évente jelentést kéne kiadnia. Göncz Kinga, a tanulmány ötletgazdája a Népszabadságnak azt mondta, nem kétséges, hogy nagy szükség van a demokrácia mérésére. Fontos, hogy legyen egy olyan objektív szempontrendszer, ami alapján ki lehet védeni adott tagállam esetében a kettős mérce vádját – tette hozzá.
A tanulmány bemutatóján Hannes Swoboda, a szocialista EP-frakció osztrák vezetője elmondta, a kutatás inkább trendeket mutat be, nem ítéletet mond egy-egy országról. A kérdésre, hogy mi a helyzet az Európai Parlamentben nyáron elfogadott Tavares-jelentés követésével és az abban foglalt ajánlások teljesítésének ellenőrzésével, Swoboda közölte: a Bizottságnak lépnie kéne a jelentés javaslatai alapján, és a magyar kormánnyal egyetértésben megneveznie azokat a személyeket, akik elvégzik a felülvizsgálatot.
A 2012-es hiány
Magyarországon tavaly “hiányos” volt a demokrácia, míg Norvégia volt a legdemokratikusabb. Azt akkor a világ legnagyobb gazdasági-politikai előrejelző intézete állította. Az Economist Intelligence Unit (EIU) 167 országra és területre dolgozta ki demokráciaindexét, amelynek alapján negyedszer adta ki 2012-es globális rangsorát. A “teljes demokrácia” meghatározással jelölt országok klubja a legkisebb létszámú, mindössze 25 állam jutott be ide. Közülük is a legteljesebb demokrácia az EIU kritériumai szerint Norvégia, amely a megszerezhető 10 pontból 9,80-at kapott.
Magyarország – az 53 “hiányos demokrácia” egyike – 7,04 ponttal a 49. helyre került az idén a tavalyi EIU-rangsorban elért 7,21 pont és 43. helyezés után. A Londonban ismertetett felmérés már akkor jelezte ugyanakkor, hogy a jelenlegi gazdasági-pénzügyi válsághelyzetben általánosságban is jellemző a demokrácia eróziója.
