Horváth Csaba frakcióvezető a Budapesti Vidám Park Zrt. bejáratánál azt mondta, ki kell dolgozni a koncepciót a kisföldalatti meghosszabbítására és a park átköltöztetésére Rákosrendező mellé, ezzel párhuzamosan az állatkert bővítésének koncepcióját és anyagi forrását is meg kell teremteni. A mostani helyen lévő vidámparkot pedig csak akkor kellene bezárni, amikor az új felépül. A politikus számításai szerint ez 3-4 évet vehet igénybe.
A képviselő hangsúlyozta: azzal egyetértenek, hogy a vidámparknak a jelenleginél nagyobb, 15-20 hektáros terület kellene a fejlődéshez, és az állatkertnek is szüksége van a 6 hektáros plusz területre, de az időzítés nagyon fontos. Korábban anyagi okokkal indokolta a városvezetés a bezárást, az elmúlt egy évben viszont 20 százalékkal nőtt a látogatószám és az árbevétel, ma már nem lehet százmillió forintos veszteségről beszélni – tette hozzá.
A Budapesti Vidám Park szeptember 30-án zárja be kapuit, a hónap végéig változatlan nyitva tartással és éjszakai programokkal üzemel, valamint a körhinta csarnokában a park múltját, érdekes történeteit és kulisszatitkait bemutató kiállítást is meg lehet tekinteni. Egyedül a műemléki védettség alá tartozó játékok maradnak eredeti helyükön: az Europa Nostra-díjas lovas körhinta, a Dragon Ervin által tervezett és 1922 óta működő hullámvasút, a barlangvasút, valamint a szintén védettséget élvező céllövölde hátsó falrésze és a dodzsem tetőszerkezete is.
A park bezárásáról tavaly novemberben döntött a Fővárosi Közgyűlés. Tarlós István főpolgármester korábban úgy nyilatkozott: a vidámpark látogatottsága az utóbbi 20 évben rohamosan csökkent, 2007 óta szinte megfeleződött az érdeklődők száma. A városvezető korábbi szavai szerint a vidámpark 2010-ben “konkrétan csődben volt”, míg a Fővárosi Állat- és Növénykert olyan értékes és patinás intézmény, amelyet fejleszteni kell.
