A lap birtokába került tervezet a keszegféléknél tilalmi időszakot és legkisebb kifogható méretet, a nemes halaknál felső méretkorlátozást vezetne be, ami azt jelentené, hogy a „méret fölötti” halakat vissza kell dobni. Az új szabályok szerint a dévérkeszeg – az egyik legelterjedtebb hal – május 2-től június 15-ig nem fogható, és csak a 15 centinél nagyobb, illetve a 45 centinél kisebb példányok tarthatóak meg. A lapos- és karikakeszeg korlátozás nélkül fogható. Ez a szakemberek szerint ellehetetleníti a gyerekhorgászatot, szinte teljesíthetetlen ismereteket követel, mert viszonylag nagy a hibridizáció, a keveredés a fajok között. Ez ahhoz vezet, hogy az összes jó szándékú horgász könnyen büntethető lesz.
Gyors lerablás
A tervezet készítői a többi korlátozáshoz is hozzányúlnának. Pontyból a 70, csukából a 100, süllőből a 80 centinél hosszabb egyedeket kellene mérlegelés nélkül visszaengedni. A menyhalnál 30 centis alsó küszöböt vezetnének be, ami a gyakorlatban szinte általános tilalmat jelentene ennek a nem túl nagy testű halnak a horgászatára. Pontyból naponta – az eddigi kettő helyett – ötöt lehetne hazavinni, ami szakemberek szerint egyes időszakokban, különösen a tavaszi telepítések után a vizek pontyállományának gyors lerablását okozhatja.
A Népszabadság szerint különféle szakmai szervezetek az eddig kiszivárgott információkra reagálva egységesen ellenezték a módosításokat. A legtöbb kifogás ökológiai megfontolásból a felső méretkorlátozás bevezetését éri, mivel annak nyomán több faj esetében az elöregedett, produkcióképtelen halakat tartja meg a vízben. Példaként a nagy testű csukákat szokás említeni: az egy méternél nagyobb példányok már alig vesznek részt a fajfenntartásban, rendkívül lassan növekednek, ugyanakkor akár egy-két kilós pontyokat vagy négy-öt kilós csukákat is megtámadnak. Ezeket tényleg csak a kapitális halakra pályázók kedvéért érdemes a vizekben tartani, mert amúgy egyáltalán nem javítják a halállományt.
A Népszabadság által megkérdezett halbiológus szerint nem fog működni az a szabályozás, amely a leginkább szaporodóképes, a táplálékot a legnagyobb hatékonysággal hasznosító halgenerációkat távolítja el a vizekből. Ez gyorsan felborítja az intenzíven horgászott tavak és folyók biológiai egyensúlyát. A név nélkül nyilatkozó szakember úgy véli: a mostani terveket tükröző rendelet sokkal inkább üzleti, és nem ökológiai érdekeket szolgál majd.
Áder a szigor és halak pártján
Áder János államfő az Országgyűlés sport- és turizmusbizottsága által rendezett nyílt napon korábban a törvényről azt mondta: a szabályozás tétje az is, hogy Magyarország a tisztességes horgászok és halászok vagy pedig a rapsicok paradicsoma lesz-e. A közismerten szenvedélyes horgász köztársasági elnök szerint a szabályozásnál különös hangsúlyt kell fordítani arra, hogy a rendelkezések világosak legyenek, a mostaninál jóval szigorúbb ellenőrzés valósuljon meg és drákói szankciók sújtsák a törvénysértőket.
A szaktárca korábban úgy vélte, hogy a négyszázezer magyarországi horgász érdekeit is szolgálja a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló új törvény, amelyet a közelmúltban fogadott el az Országgyűlés. A jövőben is az állam rendelkezik a halgazdálkodási joggal, ezt pályázat útján haszonbérletbe adhatja, a nem állami tulajdonú vizeknél azonban erősebben kötik a tulajdonhoz a haszonbérletet.
