Mire jó az óravázlat?
Arra, hogy ellenőrizni lehessen, a tanár valóban az előzőleg tudatosan átgondolt vázlata alapján tartja-e meg óráját, hiszen az óravázlat nem más, mint a felkészülése számon kérhető dokumentuma. Egy olyan forgatókönyv, amely precízen – szinte percről perce – meghatározza, mit tesz a tanár azért, hogy adott tananyagot a gyerekek elsajátítsák. Eddig elkészítése nem volt kötelező, csak ajánlott főleg a pályakezdőknek, akik információnk szerint használták is.
A szakirodalom szerint egy óravázlatban fel kell tüntetni: az óra anyagát, helyét a tanmenetben, típusát, az óra témakörből következő konkrét feladatait, az óra logikai felépítését. Előre tudni kell az egyes szerkezeti egységeknél alkalmazott eszközt, módszert, a szemléltetés módját, az időarányokat, a számonkérés módját és esetleg az órán elhangzó fontosabb kérdéseket is. Ahol még van tábla, kréta ott esetlegesen fel kell tüntetni a táblára kerülő szöveget, ábrát.
A kép illusztráció
Fotó: MTI
Az általunk megkérdezett szakemberek szerint egy felkészült tanárnak nem kell óravázlat. Neki – ötletei sokszínűsége miatt – az nagyon sok munkát jelentene. A vázlathoz egy jó tanár nem ragaszkodhat mereven, hiszen pontosan tudja, a gondos tervezést bármikor felülírhatja az élet, konfliktuskezelés vagy a tanulók feltételezettnél nagyobb felkészültsége. A vázlathoz mereven csak egy rossz pedagógus ragaszkodna, ami a pedagógiai munkája eredményességet károsan befolyásolná.
Mire jó az ellenőrzés?
Az Oktatási Hivatal honlapján található a „Pedagógiai-szakmai ellenőrzés” címszó alatt tételesen felsorolják a vonatkozó jogszabályokat, illetve azt, hogy a jövőben az ellenőrzés általános pedagógiai szempontok alapján történik. A módszer az lesz, hogy a foglalkozásokat, tanítási órákat – egységes szempontok szerint – megfigyelik és vizsgálják a pedagógiai tervezés dokumentumait, majd interjút vesznek fel.
Korábban egy szakmai konferencián elhangzott, hogy az óravázlat jól jöhet a pedagógusoknak a felkészülésben saját minősítésükre, amihez portfóliót kell készíteniük meghatározott időpontig. Akkor Thaisz Miklós, a Köznevelésért Felelős Államtitkári Kabinet politikai tanácsadója előadásában prezentálta, hogy a portfólió része nemcsak a szakmai önéletrajz, hanem a „nevelő-oktató munka dokumentumai a pedagógus kompetenciák tükrében, a pedagógiai munkát befolyásoló szakmai és egyéb tevékenységek bemutatása, dokumentumai”.
Kérdéseinkkel megkerestük az Oktatási Hivatalt, de még nem kaptunk választ, így egyelőre csak valószínűsíteni tudjuk, hogy óravázlat valóban kell majd, de csak a minősítéshez. Több forrásunk úgy tudja, a portfólió része lenne az óravázlat is.
Néhány napja Hoffmann Rózsa lapunknak azt mondta, hogy „az új munkarend láthatóvá teszi az eddig láthatatlant”, és egyértelművé mindenkinek, hogy a pedagógusok munkája „nemcsak abból áll, hogy leadják a kötelező óráikat”. Az államtitkár akkor azt mondta, hogy az új rendszerben van egy tanfelügyeleti és egy minősítési rendszer. A tanfelügyelet értékeli a pedagógusokat, az igazgatókat és az iskolákat. Mivel a tanfelügyelők maguk is gyakorló pedagógusok, ismerik a „trükköket”. Ráadásul az ellenőrzés nem csak óralátogatásból áll – tette hozzá.
Több pedagógus jelezte lapunknak, hogy az óravázlat egyébként semmiség ahhoz képest, hogy a tanév úgy indul, senki sem tudja, mennyi lesz az oktatással kötelezően lekötött időkeret. A pedagógusok minősítéséről maguk a pedagógusok hivatalosan semmit nem tudnak, de többen jelezték, hogy az új bérrendszer kódolhatóan súlyos feszültségek forrása lesz a tantestületekben.
